99573. lajstromszámú szabadalom • Önműködő menetjelző készülék

Megjelent 193Q. évi április hó 238-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 99513. SZÁM. — vn/f. OSZTÁLY. Önműködő menetjelző készülék. Lukáts Károly tisztviselő és Kalocsay Péter egyetemi tanársegéd Budapest. A bejelentés napja 1928. évi október hó 30-ika. A találmány járművekhez való, önmű­ködő menetjelző készülékre vonatkozik és ama felismerésből indul ki, hogy az ily ké­szülékek gyakorlatilag akkor mechanizál-5 hatók tökéletesen és rendeltetésüknek ak­kor felelhetnek meg pontosan, ha a kér­déses jármű által leírt útvonal menet­rendhez van kötve, a jelzőkészülék pedig úgy a járművel, mint annak menetrend-10 .jével szerves kapcsolatban van. Ehhez képest a találmány szerinti készülék fő jellegzetességei együttesen a következők: Először is a valamely menetrend szerint közlekedő, egyébként azonban tetszőleges 15 jármű útvonalának, magán az illető jár­művön alkalmazott mércéje. Másodszor a mérce mindenkori mérvadó leolvasóhelyét megadó mutató. Harmadszor a mérce és a mutató között mércementi relatív el-20 mozgást létesítő mű. Végül ezen mű haj­tása és a kérdéses jármű által leírt útvo­nal között kényszerkapcsolatot létesítő mérőszerv. Az új készülék a jármű útvonalának 25 bármely tetszőleges pontján, a minden­kori elért helyhez rendelve, önműködőlég megadja a pillanatnyilag esedékes tájé­koztatásokat, még pedig oly pontossággal és kimerítő teljességgel, mint valami el-80 lenőrző vagy regisztráló mű. A mondott mérce az útvonalnak nem tisztára földrajzi vagv csillagászati szem­pontból térképezett lefejtése, sem nem a menetrendnek tisztára typographiai for-35 mátumba való foglalása, hanem úgyszól­ván a menetrendnek egy vonal mentébe való lefejtése. Így pl. ha az új készüléket vonatra alkalmazzuk, amely — menet­rendje szerint — egy közbenső homlok­állomásra fut be s onnan úgy megy to- 40 vább, hogy visszafelé áthalad néhány ál­lomáson, amelyeken át elébb odaérkezett, akkor a mérce az azonos állomásokat két­szer tartalmazza, a menetrend szerinti egymásutánban. A mérce és az útvonal 45 közötti arány tetszőleges lehet és akár empirikusan is megállapítható. Rendsze­rint sem a mérce útbeosztása nem egyen­letes, sem pedig a mérce és a mutató kö­zötti relatív elmozgásnak nem kell egyen- 50 letesnek lennie. A találmány szerinti kom­bináció révén u. i. a jármű haladásának semmilyen egyenetlensége, pl. vonatoknál az ide-oda tolatás, sem érinti a készülék működésének helyességét. 55 A rajzok az új készülék néhány kivi­teli példáját vázlatosan tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy készülék elülné­zete. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó hosszmet- 60 szét. A 4. ábra ismét más készülék elülnézete, levett fedőlappal. Az 5. ábra a készülékek vonaton való egyik elrendezésének sémája. 65 Az 1. ábra szerinti készülék részei az 0) körtárcsaalakú mérce, az ezzel koncen­trikus (2) sugárirányú mutató, a mutató­val ékelt (3) csigakerék ós az ezt hajtó (4) csiga, amely viszont hajtását az (5) flexi- 70 bilis tengelyről nyeri. Az egész a (6) do­bozba van foglalva, amelyet a (7) füleknél fogva a jármű falára erősítünk. Az (1) mérce (8) körvonala mentében, a távolságok arányában, fel vannak tün- 75 tetve az egyes állomások és az útvonallal összefüggő egyéb tudnivalók. Az (5) flexi­bilis tengelyt olyan szervvel hajtjuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom