99565. lajstromszámú szabadalom • Szabadon álló faoszlopszerkezet betonba sülyesztett vaslábakkal
Megjelent 193Q. évi április hó 208-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI [URASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99565. SZÁM. — VIII/j. OSZTÁI.Y. Szabadon álló faoszlopszerkezet betonba süllyesztett vaslábakkal. Dr. Katona Fülöp mérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi április hó 29-ike. Egy földbe süllyesztett szabadon álló faoszlop mindig hajlításra van veszélye sen igénybe véve és pedig legjobban azon a helyen, ahol leghamarabb korhad, a 5 földdel érintkező részénél. Egészen más igénybevétel keletkezik valamely oszlopnál akkor, ha azt úgy szerkesztjük, hogy a földdel két ponton érintkezzék, miint pl. a mellékelt rajz 1. 10 ábrája szerinti kivitelnél, ahol az oszlopszerkezet villaalakú, vagy a 2. ábra szerinti kivitelnél, ahol az oszlop egy támasztó dúccal van ellátva, vagy a távirdaoszlopoknál elterjedt kivitelnél, ahol 15 két egymással párhuzamos oszlop vau egybekapcsolva és így a földbe sülylyesztve. Az ilyen oszlopszerkezeteknél, amelyek tehát két ponton fekszenek fel, már nem 20 keletkezik az oszlopok alsó végeinél hajlítási igénybevétel, hanem az egyik oszloplábnál húzás és a másiknál nyomás lép fel. Az ilyen szerkezeteknél már igen egyszerűen és könnyen lehet a földben levő ré-25 szeket vassal és betonnal pótolni. A mellékelt rajznak minden ábrájánál az oszlopok földben levő részei függélyes metszetben, míg a föld feletti részek nézetben láthatók. 30 A találmány lényege abból áll, hogy az oszlopszerkezetnek legalább is két (1) részét horgonyozzuk le a földbe bizonyos kis távolságban egymástól. E célra a helyszínen két lyukat vájunk a földbe és azo-35 kat (2) betonnal kitöltjük. Célszerű, hogy ez a betonaljzat alsó részén kiszélesedjék, felső végével pedig a föld fölé érjen. Maguk a (3) vaslábak, melyek az (>) oszlopvégefchez a (4) vascsavarokkal vannak erősítve, a betonba vannak süly- 40 lyesztve, úgyhogy az oszlopban fellépő húzási igénybevételeket akadálytalanul képesek felvenni, mert a betonból ki nem húzhatók. Az ugyanekkor a másik oszlopvégen fellépő nyomási igénybevételt 45 egyszerűen maga a betonaljzat veszi fel kifogástalanul. Ezeket az oszlopszerkezeteket célszerű oldalról is sodronyhuzaloikkal megerősíteni, lásd (5) a 3. ábrán, 50 Egyszerűbb eseteknél, pl. kerítésoszlopoknál, az egyik vajsláb magát a támasztó oszlopot is helyettesíti, illetve a támaisztólappal egy darabból van készítve, lásd (6) a 4. ábrán, azonban ez a találmány 55 azon elvén, hogy az oszlopszerkezet legalább két helyen támaszkodik a földre, illetve legalább két helyen van lehorgonyozva, mit sem változtat. Az 5. ábra szerint a szerkezet csak egy 60 faoszlopból áll, mely egy betonba siilylyesztett vaslábra támaszkodik, azonkívül pedig még két, a földbe lehorgonyzott sodronyhuzalból. Ennél a szerkezetnél a faoszlopban mindig csak nyomás fog fel- 65 lépni és a két sodronyhuzal egyikében mindig csak húzás, ugyanakkor a másik sodronyhuzalban igénybevétel egyáltalában nem lép fel. Ez a szerkezet sem változtat a találmány fentemlített általános 70 elvén. Szabadalmi igények: 1. Szabadon álló faoszlopszerkezet, vaslábakkal, mire nézve az a jellemző, hogy az oszlopszerkezet mindig 75