99477. lajstromszámú szabadalom • Fényszedőgép és eljárás a gép optikai tárgykészletének előállítására

Megjelent 1930Q. évi április hó 193-én. MAGYAR KIRÁLYI jngraK SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99477. SZÁM. — JX/e. OSZTÁLY. Fényszedőgép és eljárás a gép optikai tárgykészletének előállítására. Uhertype A.-G. Glarus vállalati cég-, mint ifj. Uher Ödön igazgató budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1926. évi március hó 9-ike. A találmány a fotomechanikai betűszedés, ill. nyomtatás feladatát oldja meg és fényszedőgépre, annak közreható be: rendezéseire, valamint a géip optikai 5 tárgykészletét előállító eljárásra vonatkozik. A találmány a nyomdászatilag adott műveletek menetéhez igazodik ós nagyjából a kÖAT

etkező munkacsoportokat öleli fel: 10 I. A választott jel befényképezése a munkahelyre; II. A munkahelyre befogott fényérzékeny lemeznek, a mindenkori választott jelhez szabott továbbítása; 15 III. A sorok kiegyenlítése szóközarányosítással (jusztifikálás); IV. A jelválasztás regisztrálása; V. Korrekció. Egyrészt magának a feltalált fény-20 szedőgépnek, másrészt a találmány szerinti közreható eszközöknek is, a szorosan vett fotomechanikai betűszedésen, ill, nyomtatáson túlmenő alkalmazási körük is lehet, ezért az egyes csoportokba tar-25 tozó berendezések túlnyomórészt egyúttal önálló létjogosultsággal is bírnak. A találmányt, csoportról - csoportra menve, a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek egy-egy kiviteli példát 30 leegyszerűsített vázlatokban tüntetnek fel. 1. lap. 1. ábra fényszedőgép függélyes metszete. 2. ábra az arretálómű részleges alap 35 rajza. 3. ábra a fénytörő tükör részletének nagyobb léptékű függélyes metszete. 2. lap. 4. ábra választásos menesztőhossz szabályozó elölnézete. 5. és 6. ábra utánaállítható áttételű üt 40 köző két. különböző állásának részletrajza* elölnézetben. 7. ábra egy mágneses ütközőcsap vízszintes metszetei 3. lap. 8. ábra magában szabályozható 45 ütközővel ellátott választásos menesztő hossz-szabályozó elölnézete. 9. ábra kilincsmü a 10. ábra IX—IX vonala iránt vett metszetben. 4. lap. 10. ábra jusztifikáló berendezés 50 elölnézete és részben keresztmetszete. 11. ábra rúgómű a 10. ábra XI—XI vonala iránt vett metszetben. 5. lap. 12. ábra regisztrálóm ű nézete izometrikus sémában. 55 13. ábra egy, regísztrálőműhöz való, mozgó kapcsolófél izometrikus részletrajza. -14. ábra regisztrálómü hosszmetszete. 15. ábra kilincsmü a 14. ábra XV—XV 60 vonala iránt vett metszetben. 16. ábra a regisztrálóműi! öz való kereső nézete, izometrikus rajzban. I. Azok az eddig ismeretes berendezések, amelyek nyomdászati munkálatokat, 65 a betűszedésen kezdve, fényképészeti úton látnak el, átvilágítható betűket választás szerint állítanak az objektív elé1

. A fotografálás közvetlenül úgy történik, hogy a fényképezőhely, az objektív, az átlátszó 70 betűnegatív, sőt a fényforrás is, egy közös egyenesbe, még pedig az, optikai tengelybe esnek. Az ilyen, szinte magától adódó, optikailag legegyszerűbb megoldásnak az a fő hátránya van, hogy 75 betűnként mindenkor a teljes betűtári kell mindenestül mozgatnunk, ami a sze-