99435. lajstromszámú szabadalom • Záróhüvely szalagvasabroncsokhoz

Megjelent 1930. évi március hó 1 7-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99435. SZÁM. — XVJ/a. OSZTÁLY. Záróhüvely szalagvasabroncsokhoz. Hoffmanii Emil kereskedő Köln. A bejelentés napja 1928. évi november hó 5-ike. A találmány olyan záróhüvely, ' amelyei ládák, bálák és egyéb csomagok köré helyezett szalagvasabroncsok zárására használnak, amennyiben a záróhüvelyt a 5 szalagvas egymáshoz ütköző végeire tolják, majd a szalagvas végeit bemetszések vagy hasonlók, útján a hüvelyben megerősítik. Az egy darab szalagvasból vagy lemezből hajlított lapos záróhüvelyeknek akkora szé-10 lességgel és bőséggel kell bírniok, hogy az egymáshoz ütköző szalagvas végekre kényelmesen feltolhatok legyenek. Eddig a záróhüvelyeknek a szalagvas széleit átfogó két szárát hoisszmenti széleik mentén akkora 15 sugárral hajlították meg, amely körülbelül a szalagvas kétszeres vastagságának felel meg. Ha most a záróhüvely előállításánál a hüvelyt széleinek bemetszése előtt erősen 20 összenyomják, akkor a hüvely hosszmenti félköralakú széleinek erős behajlítása következtében kiszélesedik és a szalagvas hosszmenti széleinél nagy mértékben kiáll. Ezáltal esetleg a hüvely a szalagvashoz ké-25 pest harántirányban oldalsó elmozdulást végezhet, miinek folytán a hüvelyben kiképezett, a szalagvas végeit rögzítő bemetszések gyakran félretol'ódnak és magát a szalagvasat csak elégtelenül, pl, csak az 30 egyik oldalán érintik, ami a zárás tartósságát kérdésessé teszi. A hüvely messzire kiálló szélei gyakran sérüléseket is okozhatnak. Ezeket a hátrányokat a találmány értel-35 mében olyan kiképzés által küszöböljük ki, melynél a hüvely két szára először némi játék meghagyása mellett a szalagvas széleit átfogó, a záróhüvely hosszmenti széleit képező részekhez csatlakozik, azután a 40 hüvely hátsó részétől ferde vagy ki l eié domborodó alakban oly módon távolodik el, hogy a hüvely összenyomásánál emelő gyanánt működvén a hüvely hosszmenti széleit a szalagvas széleihez húzza, ami által az összenyomásnál a hüvely kiszélese- $5 dését elkerüljük. Ezáltal azt is elérjük, hogy a hüvely szárai, melyek először egymástól kis távolságban végződnek, az összenyomásnál a hüvely közepe felé hajlíttatnak, minek folytán szorosan a szalagvas 50 szélei körül fekszenek. Ily módon a hüvelynek a szalagvason való oldalirányú elmozdulását, valamint a meglehetősen kiálló hüvelyszéleket fent vázolt hátrányaikkal egy ült elkerüljük. A hüvelyben kiké- 55 pezett, a szalagvas végeinek rögzítésére való bemetszések tehát sohasem tolódnak félre, hanem a szalagvasba mindig egyenletesen hatolnak be, ami által a zárás tartósabb lesz. 60 A mellékelt rajz az 1. és 2. ábráján az eddig használt záróhüvely, a 3. és 4. ábrán pedig az új záróhüvely és annak alkalmazása van feltüntetve. 65 Amint a 2. ábra szemlélteti, az ismert záróhüvelyeknél a lapos, alul nyitott (a) záróhüvelynek vagy kapocsnak a szalagvas széleit körülfogó szárai hosszmenti széleik mentén (b)-nél körülbelül a kétszeres le- 70 mezvastagságnak megfelelő sugárral vannak meghajlítva. Amidőn az (a) hüvelyt a szalagvas zárásánál a (c) bemetszések létesítése előtt erősen összenyomják, az (a) hüvely a félköralakú, hosszmeniti (b) szé- 75 lek erős behajlítása következtében kiszélesedik (1. ábra), úgyhogy a hüvely szélei a (d) szalagvas hosszirányú szélei felett nagy mértékben kiállnak. Az (a) hüvelynek a (d) szalagvason való esetleges harántirányú 80