99418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a nap energiájának hasznosítására
Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99418. SZÁM. — íl/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a nap energiájának hasznosítására. Farkas Ede műszerész Orosháza. A bejelentés napja 1929. évi január hó 28-ika. A nap energiájának közvetlen felhasználására szolgáló eddigi berendezések nagy terjedelemben, illetőleg nagy számban szükséges felállításuk folytán arány-5 lag igen költségesek, emellett azonban csak kis teljesítőképességgel rendelkeznek, holott a nap hőjének nagy mértékben való kihasználása tudvalevőleg már a nap-hő felhasználhatóságának bizonyos idő-10 szakokhoz kötött voltára való tekintettel is. kívánatos. A nap hőjének hajtóközegek fejlesztésére való felhasználási esetei sorában a vízgőzfejlesztés annyiban gazdaságos, 15 amennyiben itt legalább a kiindulási anyag (víz) nagy tömegben, olcsón áll rendelkezésre, ezt az előnyt azonban ellensúlyozza a gőzgépeknek tudvalevőleg már elméletileg is igen korlátolt ter-20 mikus hatásfoka. A találmány szerint szintén a legolcsóbb kiindulási anyagot, vagyis a vizet alkalmaz7.uk, emellett azonban az ebből fejlesztett gőzt arra használjuk fel, hogy abból durranógázt 25 fejlesztünk és pedig ugyancsak a nap hő jének kihasználásával. E módszer gazdaságos volta nyilvánvaló, minthogy azonos térfoga,t mellett a durranógáz tudvalevő, leg összehasonlíthatatlanul nagyobb ener 30 giát képvisel, mint a vízgőz. A fejlesztetl durranógázt bármely ismeretes célra (mó toros, olvasztasi vagy hegesztési, vagy világítási eéiokra stb.) használhatjuk fel. A durranógáz tudvalevőleg oly nagy erővel 35 robban, hogy éppen ezért, korábban egyáltalában idegenkedtek a durranógáznak mótoros célokra való felhasználásától. Jelenleg azonban már több oly módszer (le vegővel való hígítás, vékony fémcsőben 40 való vezetés stb.) áll rendelkezésre, melyek a durranógáz veszélytelen felhaszná lását teszik lehetővé. A vízgőznek dur ranógázzá való disszociálására és a dórra nó gáznak mótoros célokra való felhasz nálására javaslatba is hoztak már sa játos ÍJ> berendezéseket, melyeknél a gépkocsi]? gyujtóberendezéséhez hasonló készülékké] létesített szikrákkal végzik a vízgőz át alakítását. Ez a módszer azonban egy részt, nem eléggé megbízható, másrészt 50 pedig külön energiaszükségletet jelentő gyujtóberendezést igényel. Ezzel szemben a találmány szerint a durranógáz fejlesztésére is közvetlenül a nap energiája szolgál, még pedig oly módon, hogy a görbe 55 tükrökkel vagy lencsékkel összegyűjtött napsugarak és a fejlesztett vízgőz útjáben magas olvadáspontú anyagokból, pl. pia tmafémekből álló testeket, pL platina drótspirálist vagy pla.tinacsőspirálist reu go dezünk el, melyet a koncentrált napsuga rak segélyével fehér izzásra hevítünk. A platinaspirális ebben az állapotban magá ban véve ismert módon durranógázzá disszociálja a spirális menetei között át- 65 vonuló vízgőzt. Ez az eljárás a durranógázfejlesztéa legcélszerűbb módszerének mutatkozik, k> vánt esetben azonban a durranógáznak a naphő felhasználása melletti fejlesztésére 70 más módon is, pl. akként járhatunk el. hogy a nap hőjét elektromos energiává alakítjuk át és a durranógázt az ismeretes villamos vízbontás révén fejlesztjük. A durranógáz a vízgőzzel szemben oly 75 nagymérvű potenciális energiát képvisel, hogy a berendezés még akkor is gazdasá gos, hogy ha a vízgőz fejlesztését nem közvetlenül a naphő felhasználásával, hanem — ha különleges esetekben gyakorla 80
