99312. lajstromszámú szabadalom • Közlekedési tükör

Megjelent 193Q. évi március hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99313. SZÁM. — vni/i. OSZTÁLY. Közlekedési tükör. Lukács Sándor ny. áll. főhadnagy Budapest. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 16-ika. A nagyvárosok közlekedési statisztikái szerint legtöbb baleset az uccakeresztezéseknél történik és pedig igen nagy százalékban a keskeny mellékuccákon, mert 5 lehetetlen minden uccasarkon közlekedési rendőrt állítani. A kürtjelzés, amit a gépkocsik hallatnak igen sokszor csal, mert míg az egyik vezető közvetlen az uccasarkon, a másik vagy száz lépéssel előbb 10 dudál, egy harmadik pedig kürtjelzés nélkül rohan át a keresztezésen. A saját kürt is igen sokszor visszhangot ver és igen gyakori, hogy a saját mótor zúgása elnyomja a szomszéd, illetve keresztuccából 15 szóló kürt hangját, más alkalommal lófogatú jármű, amely jelzést nem adhat, bukkan ki teljesen meglepetésszerűen az uccakeresztezésnél s ilyenkor, ha netán még kissé nedves és síkos a talaj, elkerül-20 hetetlen az összeütközés a legmérsókeltebb sebességnél is, pedig ezt a mérsékletet kevesen tanúsítják. Ha a kocsivezető legalább tíz méterrel az uccasarokra érkezése előtt látná, hogy 25 a keresztuccában miféle járművek közelednek, nem érhetnék kellemetlen meglepetések s elkerülhető volna egy csomó összeütközés. Szükségesnek mutatkozott tehát egy oly 30 készülék szerkesztése, mely a vezetőnek kb. 10—15 méterrel az uccasarok előtt megmutatja, hogy abban a keresztuccában, amelybe ő nem láthat be, micsoda ve szély rejtőzik, illetve mily távolságra, 35 milyen járművek közelednek. E szerkezetnek legprimitívebb: tehát legolcsóbb, legegyszerűbb ós egyúttal leg jobb megoldása az uccakeresztezésen elhelyezett vagy felfüggesztett: tükör. 40 A tükör beállítása olyan legyen, hogy a keresztezés felé közeledő jármű vezetője, úgy a jobb-, mint a baloldali keresztuccába beláthasson és pedig a keresztuccának azt az oldalát lássa inkább, amelyik oldalon a kocsik közelednek. 45 (Lásd 1. sz. ábrát.) A közlekedési tükör aszerint, ahány ucea kereszteződik, 3—4 stb. fenti elv szerint elhelyezett 3—4, illetve sokszög alakot nyer, mely figurák oldalait a tükör- 50 lapok alkotják. (Lásd 2. ábrát.) Anyaga lehet üveg vagy csiszolt fém. Utóbbi nem praktikus, mert rozsdásodik. Az egyes tükörlapok alakja különféle lehet, de legjobban a fekvő téglányalak 55 felel meg. A tükör elhelyezése: a) Felfüggesztve az uccakeresztezés középpontja felett (a sarokházfalaktól drótkötélre, 3. ábra). b) Az ucca közepén felállított oszlopra he- 60 lyezve (4. ábra), c) Az ucca négy sarkán egy kiálló rúdra a házfalra erősítve, mely esetben a rajzok szerinti négy oldallapból álló tükör laponként kerül az 5. ábra szerinti elhelyezésben a sarokfalakra, vagy 65 esetleg a járda szélén a sarki oszlopra, hogy egyik uccából belenézve, a keresztucca képét mutassa, d) Sarokházak hiányában, illetve ha a sarokházak nem alkalmasak a felfüggesztésre, az említett a) 70 pontban megjelölt középfelfüggesztés a sarkokon állítandó oszlopokra is történhetik drótkötelek vagy egyéb anyag segélyével. (Magasság: felfüggesztés esetén kb. a villamosvezetékek magassága.) 75 A tükörnek síkja kissé lefelé álló, úgyhogy a rávont képzeletbeli merőleges kb. 10—15 méternyire metssze a talajt. (Lásd 6. ábra.) Egyéb konstrukciós mellékrészletei: egy 80