99288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasbetonfödémek előállítására, a falazási munka folytonosságának, valamint a ducoló és zsaluzó anyagban való megtakarításának biztosítására

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99288. SZÁM. — Vllt/'a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vasbetonfödémek előállítására, a falazási munka folytonosságának, valamint a ducoló és zsaluzó anyagban való megtakarításának biztosítására. Hirschl Alajos főmérnök és Óriás Zoltán mérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 30-ika. Magasépítkezéseknél a vastartó nélküli tiszta vasbetonfödémek általános elterjedésének határt szab az a körülmény, hogy a zsaluzás, dúcolás, betonozás aránylag sok 5 időt vesz igénybe, mely idő alatt a falazási munka nem folytatható, a zsaluzó- és ducolóanyag nagy része a leggyakoribb esetben, még ugyanazon épületnél sem használható fel többször, a faanyagot el kell 0 szabdalni, a zsaluzást támasztó dúcok, a beton kötési ideje alatt az alsó teret kitöltik, úgyhogy ott semmiféle munkát nem lehet végezni, mimellett a lakóházaknál szükséges alsó sík mennyezet-felületek elő-5 állítása körülményes és költséges. A találmány tárgyát képező eljárás és berendezés alkalmazásával, továbbá a H. 7952. alapszámú magyar bejelentésben leírt különleges födémalak felhasználásával 20 a fenti hátrányokat kiküszöböljük, a falazás a födém készítésétől függetlenül folytatható, a zsaluzás alátámasztásához szükséges dúcolás a falazásnál szükséges állványozáshoz felhasználható, a zsaluzó-25 anyagot nem kell elszabdalni, a dúcolási anyag mennyisége csökken, a zsaluzóanyag és az alátámasztó- és ducolóanyag egy része még a beton teljes kötése előtt leszerelhetők és a következő emelet födém-30 készítésénél felhasználhatók és a vasbetonfödém gerendáinak jó befogása biztosíttatik. A találmány tárgya eljárás vasbetonfödémek előállítására, melynek lényege ab-35 ban áll, hogy falazási munka közben, a készítendő vasbetonfödém gerendakiosztásának megfelelő helyeken, a falba, nyílásukkal a falsíkba torkoló betonfészkeket falazunk, — a téglák közötti, még lágy habarccsal kitöltött résekbe, átmenetileg, víz- 40 szintes vagy vízszintes és függélyes kapaszkodó élekkel bíró, palló- vagy párnafavégek befogadására szolgáló sarukat szúrunk oly módon, hogy a vízszintes kapaszkodó él két téglasor közötti vízszintes 45 résbe és a függélyes kapaszkodó élek a szomszédos téglák közötti függélyes résekbe hatolnak, míg a saruknak a pallóvégek vagy gerendavégek befogására szolgáló része a falsíkhoz illeszkedik, — a szemközti 50 falakon ideiglenesen rögzített összetartozó sarukba, éleikre állítva, pallókat helyezünk, a palló alsó éle és a saru közé éket illesztünk, a pallók segélyével a sarukat a falra rászorítjuk, az egymáshoz viszonyítva 55 eltolt pallókat, zárt bilincsek vagy dróthurkok segélyével, egymáshoz erősítjük, a bilincseket, alsó ékek segélyével, helyzetükben rögzítjük, a pallók felső éle fölött, a pallókra harántiránybaii gerendát fek- 60 tétünk, a gerendát dúcokkal alátámasztjuk, a gerendát és a pallókat, a keresztezési pontokon, oldható dróthurkok segélyével egymáshoz kötjük, azaz a pallókat a gerendára felfüggesztjük, — az ily módon elő- 65 készített tartóvázat a falazás állványozásához felhasználjuk, — a falazáshoz való állványozás eltávolítása után, a pallók közötti közökben, a falakba átmenetileg, további sarukat szúrunk, az összetartozó ,sa- 70 rukba, — alsó ékek közbeiktatásával, — párnafák végeit illesztjük, az összetartozó, egy vízszintes síkban lévő párnafák egymáshoz viszonyítva eltolt belső végeit a gerendára alulról, oldható dróthurok segé- 75 lyével felfüggesztjük, — a pallók és a pár-I