99286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vízkőképződés meggátlására és vizek ízének megjavítására

Megjelent 1930 . évi március hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99286. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás a vízkőképződés meggátlására és vizek ízének megjavítására. Groeck Wasserveredlung- G. ra. b. H. Berlin, mint Groeck Hans berlini mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 22-ike. A találmány különösen ivó- és fozővizeknél a vízkőképződés meggátlását és egyúttal a vízzel előállított ételiek és italok ízének javí­tását célozza. E célból savaknak vagy sa-5 vanyú sóknak a yízhez való adagolását javasolja a találmány és egyúttal az ada­lékmennyiségek helytelen, túl bőséges meg­szabásából eredő káros befolyásoknak ki­zárásáról is gondoskodik. i 10 Az adalékmennyiségek ezen helyes be­tartása a hozzáadott savaknak vagy sa­vanyú sóknak pontos adagolásával, külö­nösen az adagolási megfelelően szabályozó betápláló szerkezettel érhető el. Hogy 15 ennek a pontos adagolásnak és az efajta finom szabályozó szerkezeteknek haszná­latától függetlenítsük magunkat, a talál­mány szerint a savaknak vagy savanyú sóknak a vízhez való hozzáadása az eselle-20 ges savfelesleget felvevő vízben egyáltalán nem vagy alig oldható kötőanyag, pl. bikal­ciumkarbonát jelenlétében eszközölhető. A kalciumkarbonát vagy más efféle sav­kötőszer jelenlétének hatása abban nyilvá-25 nul meg, hogy egy helyesen meghatározott, azaz a melegben oldhatatlan sóknak me­legben oldható sókká való átalakításához elegendő sav- vagy savanyúsóadalékok ese­tén az azonfelül hozzáadott kalciumkarbo-30 nát érintetlen marad, míg nagyobb sav- és savanyúadaléknál a felesleget, a kalcium­karbonát, mint melegben oldható só leköti, úgyhogy a vizet nem befolyásolhatja káro­san. Ebből az az előny származik, hogy 35 a sav- vagy savanyűsóadalékat .nem kell a kezelt víz karbonát tartalmához hozzá­szabnunk és hogy a sav- vagy savanyú­sóadalék nagysága minden víz számára egységesen, egyszersmindenkorra megálla­pítható anélkül, hogy a savfelesleg a víz 40 ízét befolyásolná. Az sem játszik szerepet, hogy néhány cseppel többet adunk hozzá, mert ezt a felesleget a savkötő anyag min­dig felveszi. A találmány szerinti eljárás lehetővé 45 teszi tetszőleges mennyiségű savnak vagy savanyú sónak a vízhez való hozzáadá­sát, tekintet nélkül a víz keménységi foká­nak változásaira, továbbá tekintet nélkül arra, vájjon keményebb vagy lágyabb víz- 50 ről van-e szó. Ha a vízkő meggátlására, azaz a vízben foglalt összes karbonátok és bikarbonátok quanitatív lekötése céljából, egy-egy liter vízhez 100 mg savadalék szükséges, akkor a találmány szerint két- 55 szerannyi savat is hozzáadhatunk szándé­kosan vagy véletlenül anélkül, hogy a használatra kész víz savnyomokat tartal­mazna. A szilárd savlekötő anyag, pl. kalcium- 60 karbonát vagy por alakjában vagy dur­vább darabokban adagolható a tartályban elhelyezett vízbe, még pedig vagy a sav hozzáadása előtt vagy után. A kötőanyag első sorban a vízben oldott földalkaliákat 65 köti le és csak azután veszi fel fokozato­san, a víz felmelegedésével növekvő mér­tékben, a savfelesleget. Ezáltal minden adagolás feleslegessé válik és a savada­lék, bizonyos mértékben, tetszőleges lehet. 70 A kalciumkarbonáton kívül a savfölösleg lekötéséhez más anyagok is alkalmasak, melyek önmagukban a vízben egyáltalán nem vagy alig oldhatók és melyek csak a savfelesleg hatására mennek át oldatba. 75 Kitűnt, hogy bizonyos, a vízben mester­ségesen átalakított sóknak is tekintetében való befolyásolása a legelőnyösebb, ha te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom