99245. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99245. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 3-ika. A találmány oly fűtőkályhára vonatkozik, mely a tűztér felett elrendezett, a fűtőgázokat zeg-zugos úton fel- és levezető fűtőcsöves felépítménnyel van ellátva, 5 melynek a kürtőhöz csatlakozó, az utolsó fűtőmenetet képező fűtőcsöve a tűztérrel közvetlen kapcsolatba is hozható, hogy füstnek, pl. a befütés alkalmával való visszacsapódását megakadályozzuk. 10 A jelzett fajtájú ismert fűtőkályháknál a fűtőgázok a befűités alkalmával, amikor az utolsó fűtőmenetet közvetlenül a tűztér rel kapcsoltuk össze, ezen az utolsó fűtőmeneten át felfelé haladva áramolnak a 15 kürtőbe. Ezzel szemben a találmány értei • mében az utolsó fűtőmenet a füstgázokat, lefelé vezető menetet képez és a kürtő számára való csatlakozási hely akként van el rendezve, hogy a tűztérrel való közvetlen 20 kapcsolat esetén, a felépítmény összes fűtő csövei, beleértve az utolsó fűtőmenetet is, ki vannak kapcsolva az áramlási útból és a fűtőgázok a tűztérből a felépítmény összes fűtőmeneteinek megkerülésével jutnak a 25 kürtőbe. A találmány szerinti kivitel előnye, hogy a befűtés alkalmával, amikor a fűtőcsöves felépítmény még hideg, a még ugyancsak hideg kürtő elé a felépítmény utolsó fűtő-30 menete nincs áramlási ellenállás gyanánt bekapcsolva. Ezáltal elérhetjük, hogy a ta lá-lmány szerinti kályhánál a befűtés alkalmával az eddiginél kisebb áramlási összellenállás adódjék, ami a befűtést 35 megkönnyíti és a füst visszacsapása ellen fokozott biztonságot nyújt. A találmányt részletesebben a rajzok ka,pcsán fogjuk elmagyarázni, melyeken a találmány két foganatosítási példája lát 40 ható. Az 1. ábra az új kályha egyik foganatos! tási alakjának függélyes hosszmetszete, a 2. ábra a kályha felépítményét felül nézetben, a fedő leszedése után mutatja, a 3. ábra az 1. ábrához tartozó, a tűztéren 45 át vett keresztmetszet, a 4. ábra a második foganatosítási példa függélyes metszete, az 5. ábra végül a 4. ábra 5—5. vonala szerint vett keresztmetszetet ábrázol. 50 A tűztér az (a) fal által egymással alul közlekedő két (b) és (c) részre van osztva, melyek a (g) ajtón át táplálhatok. A (b) tér töltőaknát képez, melynek felső (ej nyílása (fő) fedő által lezárható, a (c) tér 55 ellenben alul tetszőleges szerkezetű (d) rostély által van elzárva. A kályha falépítménye a (h, k) fémcső vekből áll, melyek a fűtőgázokat zeg-zugos alakban fel- és levezető fűtőmeneteket ké 60 peznek. Az ábrázolt foganatosítási alak esetében valamennyi (h) fűtőcső alul csat lakozik a (c) tűztérhez, felül pedig az ösz szes (h) fűtőcsövek közös (1) fejrészbe torkolnak. Ugyanezen (1) fejrészbe torkol a 65 (k) fűtőciső is, mely alul a (c) tűztértől el van zárva. A (k) fűtőcső (q) csőcsonknál fogva csatlakozik a rajzon fel nem tüntetett kürtőhöz. Eszerint tehát az ábrázolt foganatosítási példa esetében az összes (h) 70 fűtőcsövek a fűtőgázokat felfelé vezető meneteket képeznek, míg az utolsó fűtőmenetet képező (k) fűtőciső a fűtőgázokaí lefelé vezeti. A (q) csőesonk, mely a kürtőhöz való csatlakozási helyet képezi, az 75 utolsó (k) fűtőmenet alsó végén torkol a (k) csőbe és az ezen (k) fűtőcsövet a (c) tűztér felé elzáró fal nyitható zárószerv, pl. (o) szelep gyanánt van kiképezve, melyet pl. (p, n) emeltyűzet segélyével kí- 80