99234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza készítésére tengeriszárból és csomós szalmafélékből

Megjelent liKtO. evi iiii'irciiis lm I-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HlROSArt SZABADALMI LEIRAS SZÁM. — XIII,a. OSZTÁI.Y. Eljárás cellulóza készítésére tengeriszárból és csomós szalmafélékből. Dorner Béla vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 4-ike. Több kísérlet lörtént már cellulóza és külónösen a papiros előállítására szolgáló ccllulőzapép készíléséuél kiindulási anya-Kok gyanánl tengeriszárnak és hasonló szalmaféléknck. továbbá füveknek. külíV nöseu es|)arlofiinek felhasználására. Kzen anyagokIKÍI azonban a papírpépnek gazdaságos előállítása körül sok kívánni való maradi. Knnck oka a/, említett anyagok 10 bizonyos tulajdonságaiban rejlik, amelyek folytán a pép készítéséhez használt eljárások nem megfelelők vagy nem gazdaságosak. A szalma és a tengeriszár könnyű, likacsos anyagok és ba ezekből a kellő t.'i mennyiséget akarnánk a főzőkazánba adagolni. akkor annak rendkívül nagy méreteket kell adni, ami a berendezést igen költségessé tenné. Kgvúltal a nagy terrogalú nyersanyag és a kazán nagy méjn relci a főzéshez használt folyadékban is rendkívüli veszteségeket okoznak, mert annyi folyadékul kell a főzölie táplálni, hogy a szalma vagy Icngcriszár teljesen hefedessenck. Kzen anyagok nagy térfogata H, folytán azonban ez a folyadék termeszelesen sokkal nagyobb mennyiségű, mint amennyi kisebb térfogatú vagyis nagyobb fajsúlyú anyag főzéséhez szükséges volna. Kmellcll a tengeriszár és a szalma szá;t» /alékosan sokkal kevesebb cellulózát lartalmnz, pl a fa és a nem-eellulóz anyagok. lőblN'k között penlozánokliól és hasonló szénhidrátokból vagy rokon auyagnk-Ix>1 állnak A Icngcriszár. szalma sth.. lo ::.-> vabls'i viszonylag nagy mennyiségű kovasavat is tartalmaz, melynek százalékos mennyisége jelentékenyen több. mini a cellulóza készítéséhez használt fában Kz a körülmény, ha a füzeshez marónátron! has/nálunk, jelentékeny vcs/lcséí>t kel ok. /. meri a marónátron a rendszerint hidralizáit alakban jelenlevő kovasavval reakcióba lép. A képződő alkáliszilikátokból a marónátron nem nyerhető vissza és így jelentékeny marónátronveszleségek mutat- 45 koznak. Kgy további, igen jelentékeny nehézséget okoz az a körülmény is. hogy a fünemüek, de különösen a lengeriszár és a szalma sejtjei az anyag bizonyos részeiben, 50 különösen a szárak bütykeiben és külső rétegeiben igen kemények és az anyag pentozánokon kívül, melyek a inarónálronban oldhatók, más oly kolloiilális szerves anyagokat is tartalmaz, melyeket maró- 55 nátronnal nem lehel eltávolítani ugyanazon időben, míg a többi rost megfől. Knnck következtéién a főzési eljárás folyamán ezen keményebb sejtrészek nem tárainak kellően fel, úgyhogy a kapott pép 60 kellemetlen színű, nehezeblien fehéríthető és azokon a helyeken, ahol a bütykök nem lárattak fel a kellő mértéklien, kemény, sötét csomók mutatkoznak. A felsorolt okoknál fogva tengeriszár- 65 IH>1 és hasonló anvagokliöl elsőrendű minőségű papirost eddig nem sikerült vagy nem volt gazdaságos előállítani. A találmány érteimétien mindezen hátrányok clkcrültelnck. Amellett, hogy lengcriszárhól, szalmáitól és máscffélékliöl kellően világos színű pépet sikerül készíteni, nemcsak a főző folyadékokban való veszteségek kcrüllctiick cl, hanem az anyagnak nem ccllulőzáliól álló részeit is oldalakban sikerül visszanyerni, amclylicn azok gyakorlati alkalmazásra találhatnak. A találmány crtclmélicii a Icngcriszár. szalma vagy máselTéték kezelését három Fokozatban végezzük Kzck elseje abban MI 70 5