99229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz közvetett fejlesztésére

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^jjj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99229. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás gőz közvetett fejlesztésére. Schmidt'sche Heissdampfg-esellscliaft m. 1b. H. Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évijulius hó 27-ike. A találmány tárgya további kiképzése nagyfeszültségű gőznek közvetett fejlesztésére szolgáló azon eljárásnak, melynél zárt vezetékben keringő hőhordozó mele-5 gét az üzemkazán vizének adja le. Nagyfeszültségű gőznek közvetett fejlesztésére szolgáló ily eljárásnál, melynél a hőhordozó az üzemkazáai fűtőtestébe vagy testeibe való belépéskor gőzalakkal bír, hogy 10 aztán a melegleadás közben kondenzáció által folyékony állapotba menjen át, ezen eljárás szerint dolgozó gőzfejiesztőtelep biztosított üzeme számára nagy jelentőséggel bír, hogy az elgőzösítőrészből csak 15 tiszta gőz jusson a fűtőtestbe és a gőa vizet ne vigyen magával. Ismeretes már ezen célból az elgőzösítőkígyóeső és a fűtőelem közé közbenső tartályt beiktatni, amelyből a kiválasztott víz az elgőzösítö-20 kígyócső alsó részébe visszafolyik vagy a hőhordozó gyanánt szolgáló gőzt a fűtőgázok hatásának addig kitenni, míg ezen gőz a fűtőtestbe száraz telített állapotban lép be, ezt azáltal, hogy a tulajdonképpeni 25 elgőzösítő után egy szárítókígyócső van elrendezve. Mindkét esetben fennáll a hőhordozónak a zárt vezetékben való főkeringése mellett egy mellékkeringés, az elgőzösítőn és gyüjtőtartályon keresztül az első 30 esetben és egyedül az elgőzöisítőn belül a második esetben. Mindkét esetben továbbá az územkazánvíznek való melegátadás kondenzálódó telített gőz által történik. Ez azon okból történik, mivel nyomásoknál 35 — melyek bár aránylag nagyok, azonban még lényegesen a kritikus nyomás alatt vannak — telített gőz és víz között falon keresztül való hőkicserélödés, egyenlő hőmérsékletkülönbségnél, sokkal nagyobb, mint túlhevített gőznél. 40 Hogy az, eljárás ezen foganatosítás! módjaival szemben a telepet egyszerűsítsük és mindazonáltal főleg nagyfeszültségű üzemigőznek kedvező közvetett fejlesztését tegyük lehetővé, biztosított hőhordozóké- 45 ringésnél, keringtetőszivattyú alkalmazása nélkül, — a találmány szerint, a zárt hőhordozó — keringési vezetékben uralkodó nyomásnak a kritikus nyomásig és ezen túl való fokozása mellett a hőhordozó gya- 50 liánt szolgáló gőzt a fűtőgázok hatásának addig tesszük ki, hogy az túlhevített állapotban jusson az üzemkazán fűtőtestébe vagy fűtőtesteibe. A zárt keringési rendszernek hevített része, azaz a kívülről való 55 heAT

ítésnjek kitett kígyócsövek képezik ezen esetben a legalsóbb meneteikkel az előmelegítő t, mely a hőhordozó kondenzá.tumát az üzemgőz hőmérsékletéről a kritikus hőfokra — víznél 374° — hevíti, melynél a 60 kritikus nyomás alatt a folyadéknak gőzzé való átalakulása ismeretes módon, forrás nélkül megy végbe. A fűtőkígyóknak legfelsőbb, a gőzfejlesztőkígyók által védett menetei képezik a túlhevítőt, mely a gőz- 65 zel jelentékeny túlhevítési meleget közöl. Ha pl. az üzemkazánban 100 atm.-ás üzemgőzt akarunk fejleszteni, mely nyomásnak kb. 310° hőmérséklet felel meg, akkor desztillált víz — mint hőhordozó — eseté- 70 ben a kondenzátum kb. 320°-kai lép be alul a hevített kígyóba és az annak alsó meneteiben 374°-ra hevíttetik fel, mely hőmérsékletnél a keringési rendszerben uralkodó kb. 225 atm.-ás vagy ezen felüli nyo- 75 más alatt az átalakulás először telített