99228. lajstromszámú szabadalom • Készülék útitakaróknak vasúti kocsikban való felfüggesztésére

Meg-jelent 19 30 . évi február hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99228. SZÁM. — XX/g. OSZTÁLY. Készülék útitakaróknak vasúti kocsikban való felfüggesztésére. Staekerné szül. Schumann Sarolta magánzónő Stettin. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 26-ika. Hosszabb vasúti utazásoknál a párná­zatlan fapadokon való ülés igen kényel­metlen. Az egy helyben való ülés az uta­sokat igen kifárasztja. Mindezek dacára a 5 legtöbb utas nem visz magával ülőván­kost, mivel pódgyászát avval megterhelni nem akarja. Viszont uti takarót minden utas szokott magával vinni és azt rend­szerint az ülésre is helyezi, amiáltal ugyan 0 kissé puhábban ül, azonban a háttámla még mindig kemény és a hűvösebb évsza­kokban hideg. Eddigelé az utasok a kabát­juknak támaszkodtak, ami azonban a ka­bátnak rendszerint árt és gyakran a fel-5 függesztőzsinórnak leszakadását okozza. A bejelentés tárgya oly készülék, mely­nek segélyével tetszőleges nagyságú uti­takaró a vasutikocsi ülésének háttámlája mentén, olykép függeszthető fel, hogy a 0 takaró, úgy az ülésen, valamint annak háttámláján, egyszeresen vagy többszörö­sen összehajtja, simán terül el és a drá­gább kocsiosztályokban levő párnázást pótolja. 5 A találmány, lényegében, két egymáshoz szorítható lécből áll, melyek közé az uti­takaró befogható és a lécekhez erősített horgok segélyével a háttámla fölé akaszt­ható. : 0 A rajzon a találmánynak több, példa­képem, kiviteli alakja látható és pedig az 1. ábra a készüléket használati helyze­tében, az utitakaróval egyetemben mu­tatja, a 5 2. ábra a befogókészülék felülnézete, a 3. ábra annak egy másik kiviteli alakja, ugyancsak felülnézetben, a 4. ábra a befogókészülék oldalnézete, az 5. ábra a készülék egy további kiviteli alakját távlatilag, használat közben, a 40 6. ábra végül a feszítőlécnek egy másik, további, kiviteli alakját tünteti fel. A készülék két (a, a) feszítőlécből áll, amelyeknek két végén keresztirányú (b) rés van, amelyeken átfűzött (c) szíjjal a 45 lécek egymáshoz szoríthatók. A lécek egyi­kéhez a (d) horgok lenghetően vannak erősítve, melyekkel a lécek pl. a podgyász­tartóra függeszthetők fel. Az utitakarót, a szíj megfeszítése előtt, 50 a szíjakkal összeszorított lécek közé he­lyezzük, azután pedig az ülés fölött oly­kép függeszjük fel, hogy az utitakaró az ülés támláján és ülőrészén simán elte­rüljön. 55 Használaton kívül az utitakarót a lécek közül kihúzzuk, a (d) függesztőhorgokat pedig a lécek hosszirányába forgatjuk és e helyzetükben tetszőleges (k) szervvel rögzítjük. 60 A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál a fe­szítőlécek egymásba tolható részekből áll­nak éspedig az (f) alumínium lécekből, melyek közül az egyik (f) lécnek hossz­szélei a másik léc számára (e) vezetősínek 65 alakjában vissza vannak hajlítva. Az (a) lécek, a 3. ábrán látható módon, (g) csuklópántokkal összekötött részekből is állhatnak, mikoris a lécek kis helyre összecsukhatók és a kézitáskában vagy 70 irattáskában elhelyezhetők. A feszítőlécek tetszőleges anyagból pl. fából vagy fémből készülhetnek és egyi­kük, az 5—6. ábrákon látható módon, ho­morúan, másikuk pedig domborúan van 75 kiképezve, amiáltal az utitakarót akkor is

Next

/
Oldalképek
Tartalom