99189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisülési csövek katódjának előállítására
Meg-jelent 1930 . évi február li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI jBKgnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99189. SZÁM. VH/g. OSZTÁLY. Eljárás kisülési csövek katódjának előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági lt.-T. Újpest. A bejelentés napja 1927. évi április hó 30-ika. A fajlagosan nagy elektronemittáló képességgel bíró fémek, mint a földalkaliíémek és a thorium, tudvalevőleg mechanikai és vegyi tulajdonságaiknál fogva 5 nem alkalmasak arra, hogy belőlük elektron kisülési csövek katódái közvetlenül előállíttassanak. Ennélfogva már régóta igyekeznek olyan katódákhoz vezető eljárásokat találni, mely katódáknak a hatá-10 sos fém vagy annak oxidja, a magon elhelyezkedő felületi rétegét képezi, vagy pedig a katóda egész anyagában oly módon van elosztva, hogy a felületen emittáló képessége kellően érvényre jut. Azon-15 ban nehézséggel jár a nagy emittáló képességű felületi réteget a magon úgy alkalmazni, hogy az tartósan egyenletes emissziót adjon. Megkísérelték már a thoriumfémet és a földalkalifémeket is 20 elemi állapotban a magdrótra felvinni, de eddig ilyen módon a felületi réteg kellő tapadását elérni nem tudták. A jelen találmány ezen fajlagosan nagy emittálóképességgel bíró fémeknek felü-25 leti rétegben való felvitelére, illetve ilyen módon az eddigieknél jobb izzókatódák előállítására szolgáló új eljárásra vonatkozik. Az eljárás alapgondolata az, hogy az emittáló alkáli földfém valamely 30 oxidját redukáló fémmel együtt, ezzel keverve, a kisülési cső megfelelő helyén elhelyezzük és annyira felhevítjük, hogy a fém előbb redukálódik, majd elpárolog és a katóda magját képező fémdrótra 35 jutva, azon a szükséges jól tapadó vékony felületi réteget létesíti. Ha alkaliföldfémek oxidjaiból indulunk ki, redukáló anyagként legjobban magnézium vagy kalciumfémet használunk. 40 Gyakorlatilag jó eredményeket ad a következő eljárás: báriumoxidot, finom porrá őrölt magnéziummal elegyítve rúd, lemez vagy drót alakjára összepréseljük és az anoda belső, tehát a katóda felé néző oldalán megerősítjük. A megerősítés 45 úgy történhetik, hogy az anódában kis vályút préselünk, amelybe beledughatjuk az összepréselt rudacskát, lemezt vagy drótot, vagy pedig az anódát úgy képezzük ki, hogy két pontban megfogja az 50 összepréselt keveréket. A cső kiszivattyúzását a szokásos módon elvégezzük, majd a csőnek a szivattyúról való eltávolítása előtt az anódát és a rajta megerősített préselvényt felhevítjük. Ez a legalkalma- 55 sabb ismert módon magas frekvenciájú áramok indukcióján alapuló fűtéssel történik. A felhevítést úgy kell vezetnünk, liogy a keletkező hőmérséklet elég magas legyen ahhoz, hogy a báriumoxid reduk- 60 ciója megindulhasson és a bárium gőzzé alakuljon. Magfémnek célszerűen platinát, nikkelt, rezet vagy krómnikkelt lehet használni. Ha az anóda nem volna oly magas hő- 65 mérsékletre izzítható, hogy az emittáló fém redukcióján kívül a fém elgőzölögtetése is bekövetkezzék, úgy azon anyagot, amely az emittáló fém redukcióját idézi elő, még egy vagy több olyan mellékreak- 70 cióhoz is felhasználjuk, amelynek a cső későbbi működésére hatása nincs, kizárólag azon célból, hogy az emittáló fém elgőzölögtetéséhez elég hő fejlődjék. Előnyös, ha ezek a mellékreakciók olyan ter- 75 mészetűek, hogy a keletkező reakciótermékek gőznyomása igen kicsiny, mert máskülönben a eső vákuumja a tartós üzemben állandóan rosszabbodna, ami —> mint ismeretes — a cső működését káró- 80
