99181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak szintetikus úton való előállításához használt gázok vagy gázelegyek szárítására

Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jffragE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99181. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammóniáknak szintetikus úton való előállításához használt gázok vagy gázelegyek szárítására. Gasverarbeitungsgeseilschaft m. b. H. Soding-en (Westfalen). A bejelentés napja 1928. évi julius hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi julius hó 4-ike. Ammóniáknak szintetikus úton való előállításához használatos nagyteljesítményű, tehát gázok messzemenő alapos tisztítását feltételező katalizátorok, különö-5 sen olyan katalizátorok alkalmazásánál, amelyek vaskarbidot tartalmaznak, döntő jelentősége van azon körülménynek, hogy a gázok a lehetséges legnagyobb tisztasági fokban kerüljenek felhasználásra. Külö-10 nősen szükséges az is, hogy a gázok abszolút szárazon jussanak reakcióba, mert a legcsekélyebb mennyiségű nedvesség a katalizátort vegyi összetételében megváltoztatja és ezáltal annak teljesítménye 15 nagyon gyorsan csökken. Azon célból, hogy a gázokat a tisztátlanságoktól megszabadítsák, azokat például először fémkatalizátorokon vezetik át, miáltal például a szénoxid methánná 20 alakul át, amely a katalízis szempontjából ártalmatlan. Továbbá a szénkénegből kénhidrogén keletkezik, amely nátronlúggal való mosás útján távolítható el. Mindezen vegyi folyamatoknál a gáz ned-25 vességet vesz fel. így a szónoxid bomlásánál és methánná való átalakulásánál egyenesen víz képződik. A kénhidrogénnek folyékony lúgokkal való eltávolításánál pedig a vízgőzfeszültség folytán a 30 szintézishez előkészített gázba nedvesség jut. A nedves gázoknak vagy gázelegyeknek vegyszerekkel való szárítása nem vezet minden további nélkül célhoz, mert 35 szilárd káliumhidroxid, klórkalcium, hamuzsír, amelyek műszakilag szárító anyagok gyanánt főképen alkalmazásra találnak, a vizet nem távolítják el tökéletesen, minthogy magának a keletkező lúgnak még kicsiny gőznyomása van. A hideg- 40 termelő készülékekben való kifagyasztás sem elégséges ama gyakorlatilag tekintetbe jövő hőmérsékleteken, amelyek jéggéppel elérhetők és amelyek körülbelül 25 C°-nak felelnek meg, mert a víznek ^ még ezen hőmérsékleten is, habár kicsiny gőzfeszültsége van. Azon rendkívül nagy tömegű gázelegyeknél, amelyeketa katalizátoron átvezetnek, még ezek a csekély gőzmennyiségek is a kontaktus- 50 anyag hatásának észrevehető gyengülését okozzák, minthogy a kontaktusanyag vegyi elronesolását eredményezik, amint azt az előzőkben már említettük. A legkisebb vízmennyiségek eltávolításának a 55 nagyteljesítményű katalizátorok, különösen vaskarbidot tartalmazó katalizátorok szempontjából a legnagyobb fontossága van, ami azonban egyáltalán nem volt előre látható. 60 Azt találtuk, hogy a legkisebb mennyiségű nedvesség eltávolítása lehetséges, ha a gázokat, miután azokat a szokásos vegyszerekkel messzemenően szárítottuk és a víz legnagyobb részét mintegy 25 65 C°-on kifagyasztottuk, a nedvesség maradékrészétől oly módon szabadítjuk meg, hogy a friss gázt nem úgy, amint az eddig szokásos volt, közvetlenül a tisztítás és az ismertetett szárítás után a szinte- 70 tikus úton való előállításhoz szükséges kemencébe vezetjük, hanem a kemencéből kilépő, ammoniáktartalmú gázelegyhez vagy általában arnmoni áktartalmú gázáramba vezetjük és azután ezzel, pél- 75 dául a szintézisből eredő ammoniákdús gázzal együtt 25-től egészen 70 C°-ig terjedő hőmérsékletekre lehűtjük. A lé-