99181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak szintetikus úton való előállításához használt gázok vagy gázelegyek szárítására

Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jffragE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99181. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammóniáknak szintetikus úton való előállításához használt gázok vagy gázelegyek szárítására. Gasverarbeitungsgeseilschaft m. b. H. Soding-en (Westfalen). A bejelentés napja 1928. évi julius hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi julius hó 4-ike. Ammóniáknak szintetikus úton való elő­állításához használatos nagyteljesítmé­nyű, tehát gázok messzemenő alapos tisz­títását feltételező katalizátorok, különö-5 sen olyan katalizátorok alkalmazásánál, amelyek vaskarbidot tartalmaznak, döntő jelentősége van azon körülménynek, hogy a gázok a lehetséges legnagyobb tisztasági fokban kerüljenek felhasználásra. Külö-10 nősen szükséges az is, hogy a gázok abszo­lút szárazon jussanak reakcióba, mert a legcsekélyebb mennyiségű nedvesség a katalizátort vegyi összetételében megvál­toztatja és ezáltal annak teljesítménye 15 nagyon gyorsan csökken. Azon célból, hogy a gázokat a tisztát­lanságoktól megszabadítsák, azokat pél­dául először fémkatalizátorokon vezetik át, miáltal például a szénoxid methánná 20 alakul át, amely a katalízis szempontjá­ból ártalmatlan. Továbbá a szénkénegből kénhidrogén keletkezik, amely nátron­lúggal való mosás útján távolítható el. Mindezen vegyi folyamatoknál a gáz ned-25 vességet vesz fel. így a szónoxid bomlásá­nál és methánná való átalakulásánál egyenesen víz képződik. A kénhidrogén­nek folyékony lúgokkal való eltávolításá­nál pedig a vízgőzfeszültség folytán a 30 szintézishez előkészített gázba nedves­ség jut. A nedves gázoknak vagy gázelegyek­nek vegyszerekkel való szárítása nem ve­zet minden további nélkül célhoz, mert 35 szilárd káliumhidroxid, klórkalcium, ha­muzsír, amelyek műszakilag szárító anya­gok gyanánt főképen alkalmazásra talál­nak, a vizet nem távolítják el tökéletesen, minthogy magának a keletkező lúgnak még kicsiny gőznyomása van. A hideg- 40 termelő készülékekben való kifagyasztás sem elégséges ama gyakorlatilag tekin­tetbe jövő hőmérsékleteken, amelyek jég­géppel elérhetők és amelyek körülbelül 25 C°-nak felelnek meg, mert a víznek ^ még ezen hőmérsékleten is, habár ki­csiny gőzfeszültsége van. Azon rendkívül nagy tömegű gázelegyeknél, amelyeketa katalizátoron átvezetnek, még ezek a cse­kély gőzmennyiségek is a kontaktus- 50 anyag hatásának észrevehető gyengülé­sét okozzák, minthogy a kontaktusanyag vegyi elronesolását eredményezik, amint azt az előzőkben már említettük. A leg­kisebb vízmennyiségek eltávolításának a 55 nagyteljesítményű katalizátorok, különö­sen vaskarbidot tartalmazó katalizátorok szempontjából a legnagyobb fontossága van, ami azonban egyáltalán nem volt előre látható. 60 Azt találtuk, hogy a legkisebb mennyi­ségű nedvesség eltávolítása lehetséges, ha a gázokat, miután azokat a szokásos vegyszerekkel messzemenően szárítottuk és a víz legnagyobb részét mintegy 25 65 C°-on kifagyasztottuk, a nedvesség mara­dékrészétől oly módon szabadítjuk meg, hogy a friss gázt nem úgy, amint az ed­dig szokásos volt, közvetlenül a tisztítás és az ismertetett szárítás után a szinte- 70 tikus úton való előállításhoz szükséges kemencébe vezetjük, hanem a kemencé­ből kilépő, ammoniáktartalmú gázelegy­hez vagy általában arnmoni áktartalmú gázáramba vezetjük és azután ezzel, pél- 75 dául a szintézisből eredő ammoniákdús gázzal együtt 25-től egészen 70 C°-ig terjedő hőmérsékletekre lehűtjük. A lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom