99174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztóanyagok magvak endospermiumából való előállítására

Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99174. SZÁM. — Xl/d. OSZTÁLY. Eljárás ragasztóanyagnak magvak endospermiumából való előállítására. Diamait A.-G. cégr München. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 2-ika. Köztudomású, hogy bizonyos növények — mint pl. szentjánoskenyérfa, az amerikai kődiópálma stb. — magvának endospeamiuma tartalékanyag gyanánt hexo-5 sanokait (mannanokat, galaktanokat stb.) tartalmaz. E szénhydrátok a magvaknak vízzel való kilúgozásakor nagy viszkozitású kolloid oldatokat szolgáltatnak. Az így nyert termékek ragasztóereje azonban 10 aránylag csekély, úgyhogy számos javaslat létezik (pl. különböző kivonási eljárások, pörkölés stb.), hogy megfelelő ragasztóerővel bíró terméket nyerjenek. Hoszszadalmas kísérletek már most azt mutat-15 ták, hogy a fel nem aprított endospermiumnak vagy az ebből készített lisztnek illó savval való kezelése — mely kezelés a növényi nyálka kivonását megelőzőleg történik — és aránylag alacsony hőmér-20 sékletnél (60—100° C) való szárítása által a termékek ragasztóerejét lényegesen növelni lehet, ami a mannán-, galaktan- stb. molekulák „felhasítására" vezethető viszsza. Emellett az alkalmazott sav tömény-25 sége, a szárítás hőmérséklete és a kezelés időtartama szerint különböző, tetszőlegesen szabályozható, ragasztóerővel bíró termékeket nyerhetünk. Míg azonban a pörk ölési hőmérsékletnél nyert termékek 30 többé-kevésbbé erősen barna színezetűek és ennélfogva számos célra kevésbbé alkalmasak, ill. hasznavehetetlenek, addig a találmány szerint alacsony hőmérsékleteknél előállított termékek semmiféle vagy 35 csak igen gyenge színezést nyernek. Azonkívül a pörkölésnél tetemes anyagveszteség is lép fel, ami a jelen eljárásnál nem következik be. Alkalmazást illó savak, mint pl. sósav, hangyasav, ecetsav vagy hasonlók nyer- íO nek. E savakat vagy vizes oldatban, vagy pedig valamely illó szerves oldószerben feloldva lehet a kezelendő termékhez adni. A második esetben a termék megmunkálása meg van könnyítve, mivel a 45 szénhydrátoknak a szerves oldószerekben való oldhatatlanságánál az endospermiumnak a vizes közegben bekövetkező duzzadása és a növénynyáilka bizonyos, a termék által később ismét felvett meny- 50 nyisé gének az oldatbamenetele elkerültetik. A szárított termékből a ragasztóanyagot forró vízzel való kezelés által könynyen eltávolíthatjuk. A terméket továbbá 55 lehet először darává vagy lisztté aprítani és ebből aztán a kívánt töménységű oldatokat előállítani. Példák. 1. A szentjánoskemyérfamag 1000 kg. 60 endosper mi urnát pl. 1%-os sósavval gyúrógépben lasanként elegyítjük, míg az endospermium teljesen át van itatva, fölös folyadék azonban nincs jelen. A sav hozzáadásának a végét azon lehet felis- 65 merni, hogy a massza kezd szálakat ereszteni. A nedves masszát most jól működő forrólevegő-szárítószekrénybe hozzuk. Néhány óra után (100° C-nál) az endospermium teljesen meg van szárítva és 70 az eljárás ezzel be van fejezve. A maszszának a gyúrógépben való kezelésie 10—15 percig, a szárítás pedig a kívánt hatás, a készülék teljesítőképessége, a szárítandó anyag rétegmagassága stb. sze- 75 rint kb. 1—4 óráig tart. 2. A szentjánoskenyérfamag 1000 kg.