99173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borkősavas mész gyártására

Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99173. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás borkősavas mész gyártására. Drivoii Alphonse Victor földbirtokos Bonfarik (Algír). A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 28-ika. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi október hó 1-eje. A találmány tárgya borkősavasmész­nek a bor lepárolása után maradó bor­seprőiszapból való előállítása. A borseprőiszapban lévő borkősavas 5 kálisóknak borkősavvá való átalakítása már ismeretes, mely eljárásnál az iszapot mésszel telítve, a borkősavas meszet ki­csapják. Ezt az ismert eljárást ezideig nem hasz-10 nálták megfelelő módon és azzal lényeges ipari eredményeket nem értek el. A találmány szerinti új eljárással azon­ban, mely már a meglévő elvre támasz­kodik, a borkősavas mész könnyen előál-15 lítható. Az eljárást a következő munkafolya­mat jellemzi: I. A borlepárlás után a meleg 65° isza­pot használjuk fel. 20 2. A meleg iszaphoz kénsavat, majd só­savat adunk. 3. A kezelt adagot az előzetesen kezelt adag hígításaival felhígítjuk. 4. Az adagot pihentetjük. 25 5. Pihentetés után az iszap fölötti tiszta folyadékot lehúzzuk. 6. A lehúzott folyadékot megszűrjük. 7. A megszűrt folyadékot mésszel telít­jük. 30 8. A lehúzás után megmaradt iszapot hideg vízzel hígítjuk, ez az úgynevezett második hígítás folyadéka. 9. A második hígítás folyadékát pihen­tetjük. 35 10. A második higítás iszapja feletti tiszta folyadékot lehúzzuk s ezzel fogjuk a következő adag első hígítását végezni. II. A kezelt adag iszapját kiürítjük. A fenti eljárást főképpen a műveletek folytonossága jellemzi, mely műveletek 40 az alábbi feltételek betartása mellett vég­zendők el: 1. Az iszap hőmérséklete a kezelés kez­detén ugyanaz legyen. 2. A higítás, valamint a lehűlés folytán 45 a tiszta folyadék és az iszap gyorsan el­válnak. 3. A szűrés után már kereskedelmileg használható 50—52°-os oldat is kapható, melynek fajsúlya 1.0875. 50 4. A második higítás alkalmazásával fe­leslegessé válik a seprőiszap kisajtolása, ami lassú és nehéz munkával jár és a gya­korlatban majdnem kivihetetlen. A máso­dik higítás alkalmazása nélkül 20—25% 55 veszteség állna elő. Ha a maradék bor­seprőiszapot kiakarnók sajtolni, egy sajtó­val 24 óránkint csak 40 hektolitert tudnánk kipréselni. Az új eljárással a sajtolás fe­leslegessé válik s a kezelendő anyag 60 mennyisége nincs határolva. Kevés sze­mélyzettel, pl. 4—5 ember, naponta 1000 hektolitert lehet kezelni és a veszteség 4—5%-ra csökken. A találmány szerinti eljárásnak nagy 65 gyakorlati előnyei vannak. Elsősorban gyorsan lebonyolítható s így megakadá­lyozza az erjedést, ami pedig a borkőele­meket szétbomlasztaná. Az eljárás részletei és üzeme, valamint 70 a használt készülékek egyes esetekben változhatnak, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Szabadalmi igény: Eljárás borkősavas mésznek a bor lepár- 75 lása után maradó borseprőiszapból való

Next

/
Oldalképek
Tartalom