99137. lajstromszámú szabadalom • Hangszer

• Megjelent 193Q. évi február hó l

ő-én. MAGYAR KIRÁLYI JK|SgNL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99137. SZÁM. — IX/tl. OSZTÁLY. Hangszer. Dr. Náthán Mór ügyvéd és báró Kemény János földbirtokos Cluj. A bejelentés napja 1928. évi október hó 12-ike. A találmány zongorabillentyűkkel ellátott hangszer, mely kicsiny helyet foglal el és igen olcsón állítható elő, miáltal azt, főleg zongorázni tanulók vagy gyakorlók, 5 a drágán beszerezhető zongorák vagy pianinók helyett előnyösen használhatják. A csatolt rajzon a találmány tárgyának példaképpen felvett, két foganatosítási alakja van felttinteve és pedig az 10 1. ábra az egyik kiviteli alak oldalnézete, a 2. ábra ugyanannak felülnézete, a 3. ábra a másik kiviteli alak oldalnézete, a 15 4. ábra pedig ugyanannak felülnézete. Mindkét kiviteli alaknál, a zongorahúrok helyett, fésüszerűen fogazott, különálló hanglemezek vannak alkalmazva és pedig, célszerűen, az egész hangok szá-20 mára egy felső, a félhangok számára pedig egy alsó sorban. E hanglemezek megiitésére a zongorabillentyűkkel azonos billentyűzet szolgál. Az 1—2. ábrák szerinti, kiviteli alaknál 25 az (a) pedálsínek közé csúsztatott (b) billentyűhídra a (c) csapágy van erősítve és az ebben ágyazott (d) tengelyre billenthető módon vannak az egész hangok (f) és a félhangok (g) billentyűi szerelve. A 30 billentyűk rugalmas ütközésének biztosítására a (h) alátétek szolgálnak. A billentyűket az (i) rúgók támasztják alá, melyek azt fölfelé nyomni igyekszenek. A billentyűk végén egy-egy (j) lemez van 35 megerősítve, ezeknek villaszerű ágai között pedig, forgatható módon egy-egy (k) henger van ágyazva. A hengerek oldalából az (1) iitközőpecek nyúlik ki, mely a forgásuknak határolására szolgál. A hengerek palástfelületéhez egy-egy (m) üt- 40 közőlemez van erősítve. Ezekkel az ütközőlemezekkel szemben helyezkednek el a fésűszerűen fogazott (n) hanglemezek, melyek olymódon vannak az (o) hanghidra szerelve, hogy az (m) lemezek víz- 45 szintes helyzetében az (m) lemezek vége a hanglemezekbe ütközik, az (m) lemezek rézsútos helyzetében azonban az (m) lemezek ütközés nélkül mozdulhatnak el a hanglemezek előtt. A (k) hengerek palást- 50 ján körülfutó (kl) horony van kivágva, a horonnyal szemközt pedig a (b) billentyűhídra erősített (p) csapágyban forgathatóan ágyazott (r, s) kétkarú emelőnek (r) karja helyezkedik el. Az emelő- 55 karok vékony lemezből készülnek és az (s) emelőkart a (t) rúgó lefelé nyomni törekszik, miáltal az (r) emelőkar a (k) henger hornyába fekszik. A billentyű rendes, vízszintes helyzeté- 60 ben a (k) hengerre erősített (m) ütközőlemez rézsut áll. Ha azonban a billentyűt az 1. ábrán látható helyzetbe leütjük, a billentyű lebillenése közben a (k) henger a hornyába beléfekvő (r) emelőkarhoz 65 súrlódik és ennek folytán, nyíl irányában, kissé elfordul, úgyhogy a ráerősített (m) lemez, az (n) hanglemez alatt, vízszintes helyzetbe kerül. A billentyű iebillentése közben a vízszintes helyzetű 70 (m) lemez az (n) hanglemezbe ütközik és azt megszólaltatja, majd pedig a hanglemezen átpattanva vízszintes helyzetben a hanglemez fölé kerül (1. ábra). Ha a billentyűt elengedjük, az az (i) rúgó hatása 75 alatt visszatér korábbi helyzetébe. Ez el-