99117. lajstromszámú szabadalom • Szélvédő, csukott járművekhez

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99117. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Szélvédő csukott járművekhez. De Fries Alfréd magáii mérnök Kassel. A bejelentés napja 1928. évi november hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi májas hó 8 ika. Nagy sebességgel haladó járműveknél, így különösen automobiloknál, a menet közben fellépő, erős légáramlás a járműben ülőkre igen kellemetlenül hat. E kel-5 lemetlen hatás, korommal és porral fertőzött levegő esetén pedig már veszedelmet is rejt magában. Ha a légzőszervek megbetegedéseitől el is tekintünk, úgy a levegőben előforduló, 10 többé-kevésbbé szilárd korom- és porrészecskék komoly szemsérüléseket idézhetnek elő. Csukott kocsinál azonfelül a nyitott ablakokon keresztül behatoló és a kocsi hátsó 15 falától visszaáramló levegő, az ú. n. hátszél is igen kellemetlen, minthogy az igen fájdalmas és makacs neuralgiás megbetegedéseket okozhat. A jelen találmány az itt felsorolt hátrá-20 nyokat célszerűen leffentyű aLakjában kiképezett széllevezető segélyével szünteti meg. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján foganatosítás! példa-25 képen csukott kocsihoz való szélvédő van oldal-, illetve felülnézetben feltüntetve, míg a 3. ábra a szélvédő hatását imutatja be. A szélvédőnek alsó (1) részét, amennyi-30 ben ez lehetséges, (2) csavarok segélyével legelőnyösebben a kocsiajtón erősítjük meg és hogy a be- és kiszállásnál ne akadályozzon, célszerűen akként rendezzük el, hogy (3) csuklóspánt segélyével az ajtó 35 felé beforgatható. A szélvédőnek felső (4) része az ajtónyílás fölött a kocsioldalon akként erősítendő meg, hogy felső széle közvetlenül a kocsitetőig érjen. E felső (4) rész helyt-40 állóan rendezhető el, azonban ajánlatosnak mutatkozik, hogy e részt is az (1) résszel megegyező módon, az ajtónyílás felé beforgathatóan rendezzük el, hogy a be- és kiszállóknak ne álljon útjában. Ha a (4) részt akként képezzük ki, hogy alsó 45 része az (1) rész felső szélét átlapolja, akkor elegendő, ha a (4) részt az ajtónyílás irányában gyenge rúgónyomás tartja oly célból, hogy az (1) résznek beforgatásával egyidejűleg és önműködően a (4) 50 részt is eltávolíthassuk az útból. A szélvédőnek különösen akkor van kedvező hatása, ha felületét a haladás irányában lapát&zerűen képezzük ki. Az ablakon keresztül behatoló légáram, ebben az eset- 55 ben, miként ezt a 3. ábra mutatja, akként tereltetik el, hogy a kocsinak mindkét hátsó iilése teljesen huzatmentes lesz. A felső (4) rész csukott kocsiknál igen nagy fontossággal bír. Ennek a résznek 60 alkalmazásával vált csak ugyanis lehetővé, hogy az igen kellemetlen hátszelet teljesen megszüntessük. Magától értetődik, hogy a két (1) és (4) résznek megosztása csak akkor szükséges, ha a szélvédő pajzs 65 egyik részét a kocsiajtón erősítjük meg. Ha ettől eltekintünk, akkor természetesen egyetlen szélvédőpajzs is elegendő, mely egészen a kocsüetőig ér. Annak megakadályozására, hogy a szél- 70 védőpajzs által felfogott légáramnak egy része függőleges irányban lefelé haladjon és a mellette ülő lábaiba ütközzék, a szélvédőpajzs alsó végén (5) ütközőlappal van ellátva, melynek széle célszerűen fel van 75 hajlítva. Ez az ütközőlap a lefelé törekvő légáramot visszalöki és ezáltal a következő légáram erejét megtöri. Hasonló ütközőlap természetesen az (1) szélvédőpajzs felső végén is elrendezhető. 80