99097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves anyagok vizes diszperzióinak előállítására

Megjelent 1 9.'íO. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99097. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szerves anyagok vizes diszperzióinak előállítására. The Anode Rubber Co. (Euglaiid) Ltd. London. A bejelentés napja 1928. évi január hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi február hó 22-ike. Már ajánlották vizes diszperzióknak vulkanizálT; kaucsukból vagy hasonló anyagokból oly módon való előállítását, hogy a szilárd fázist isimert védőfcolloidok-5 kai, különösein alkálik us kazeinoldatdkkal dolgozzák fel. Ezen ismert eljárások a rendkívül nagy mechanikai niunkafelhasz­nálás dacára tökéletlen eredményeket ad nak. 10 A találmány finom, aránylag tartós disz perzióknak lényegesen csökkentett mun ka i elhasználással való előállításá t célozza és lényegileg abban áll, hogy a, szükség esetén dagasztással vagy más egyenértékű 15 célszerű (megmunkálással előkészített szi­lárd fázist (pl. kaucsuk, balata, gntta­percha, faktisz, vulkanizált kaucsuk, re generált kaucsuk) időbeli egymásutánban legalábbis két oly segédanyaggal kever 20 jük, amelyek közül az először hozzáadott segédanyagoknak legalább is egyike a szi­lárd fázissal szemben, másrészről a később hozzáadandó segédanyagoknak legalább egyike a cseppfolyós fázissal szemben na 25 gyobb fizikai affinitást (oldhatóság, kever­lietőség. duzzaszthatóság, adsorbcióképes­ség stb.) mutat és az először hozzáadott segédanyagok közül legalább az egyik és a később hozzáadandó segédanyagok kö-80 zül legalább az egyik egymással kémiai egyesülésbe megy a munkafeltételeik mel­lett. Különösen kedvező eredményt érünk el, ha a segédanyagok egymásrahaf ása ré­vén keletkező vegyületek védőkolloi^ 35 vagy a disizpergálást elősegítő anyag jel­legével bírnak. A találmány szerint pl. a faktiszt inlasiz­tikátorban addig dolgozzuk meg, amíg az anyag rugalmasságát gyakorlatilag el-40 veszti és képlékennyé válik. Ezután a masszába, ennek összetétele szerint, pl. 5— 10% olajsavat vagy az ölein avagy elain nevek alatt ismert zisírsavfceverékeket ke­belezzük be. Mivel a már képlékeny nyers­anyag az olajsavat mohón veszi fel, az el- 45 járás ezen része aránylag csekély mecha­nikai munkateljesítményt igényel. A disz­pergálás céljából a masszát pl. 6%-os am­moniákvízzel dolgozzuk meg. Az ammo niákos vizet kis adagokban adjuk hozzá. 50 amidőn is megfigyelhetjük, hogy kezdet­ben az aanmoniákvizet a szilárd fázis veszi fel és hogy a víz a szilárd fázisban disz­piergálódik. A rendes körülmények között rendkívül 55 nehéz vízfelvétel emellett igen könnyen megy végbe, ami nyilvánvalóan a szappan­képződésre vezethető vissza, amely az am­móniáknak és a szilárd fázisban elosztott elainnak eigymásrahafásából keletkezik. 60 Ügy látszik tehát, hogy a vizet a benne lévő ammóniák, ill. a szappanképződés húzza mintegy be. Ezen „behúzás" való­színűleg egyrészről a tekintetbejövő ionok hidrátációs burkára és másrészről a víz- 65 nek a képződött szappan mint védőkolloid által megkönnyített diszpergálására vezet­hető valószinűleg vissza. Természetesen nem korlátozzuk magun­kat ezen elméletre, hanem csupán a víznek 70 eljárásunk révén a szilárd fázisba való, Egyébként rendkívül nehezen vég'beimenő, nagyon könnyű bekebelezését kívánjuk magyarázni. A víznek a szilárd fázisban való fent le- 75 írt folytatólagos diszpergálása köziben oly pontra, a megfordulási pontra jutunk, amelynél a diszpergált fázis és a diszper­gáló szer szerepet cserélnek, ami gyakor­latilag a massza elfolyósodásában válik 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom