99063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidegen feldolgozható rugalmas bitumenmáz előállítására

Megjelent 193Q . évi február hó 1-én . _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99063. SZÁM. — VIH/a. OSZTÁLY. Eljárás hidegen feldolgozható rugalmas bitumenmáz előállítására. Gárdos László aszfalt- és tetőfedési vállalkozó Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 12-ike. Lemeztetők, falak és egyéb épületi vagy szerkezeti részek vízhatlan szigetelésére eddig legmegfelelőbbnek bizonyultak az ásványolajok desztillációjából származó 5 bitumenek, melyek minden e célra hasz­nált anyag közt aránylag legrugalmasab­bak és kémiai hatásoknak leginkább el­lenállának. A jelen szabadalom tárgyát képező kom-0 pozíció a bitumennek két hátrányos tulaj­donságát küszöböli ki: 1. szigetelési célra csak 35—70° C ol­vadáspontú bitumenek használhatók- me­lyek az átlagos levegőhőmérséklet hatá-5 rain belül szilárd halmazállapotúak. Eze­ket azonban feldolgozásuk alkalmával a kenhetőségig fel kell melegíteni (lá­gyabb, vagyis normális levegőhőmérsék­leten folyékony bitumenek nem használ-0 hatók, mert nincsen meg a kellő mecha­nikai stabilitásuk, szétfolynak vagy le­csurognak), 2. a bitumenek — egyébként jelentékeny — rugalmassága gyakran nem elegendő 5 arra, hogy nagyobb mérvű mozgásnak, ülepedésnek vagy hődiliatációnak kitett szerkezeti részek mozgását követni tudja és emiatt repedéseket kap, ami ta szige­telőhatást megsemmisíti. 0 A jelen szabadalom tárgyát képező kompozícióban olyan anyagokat keverünk a bitumenhez, mélyek 1. hideg állapotban feldolgozhatóvá (kenhetővé) teszik, 5 2. rugalmasságát és szívósságát mecha­nikai hatásokkal szemben növelik. A kompozíció átlagos összetétele a kö­vetkező: 60% sűrűfolyós bitumen, 25% gyanta, 40 10% gyantaoldó folyadék (benzin, ben­zol, stb.), 5% aszbeszt-rost. Az alapanyagul szolgáló sűrűfolyós bi­tumen keményebb szilárd bitumenből is 45 előállítható, ú. n. „fluxolás" vagy „regene­rálás" útján, vagyis megfelelő mennyi­ségű olajjal való felhígítás által (ásvány­olaj, repceolaj, lenolaj stb.). A gyantát előbb oldószerében teljesen feloldjuk és 50 úgy öntjük a felmelegített bitumenhez, mellyel azután egyenletesen elkeverjük. Az aszbeszt-rostok hozzákeverése bármi­kor történhet. A gyanta hatása abban nyilvánul, hogy 55 a felhasználás alkalmával vékony réteg­ben kikent bitumenmázon — mely kezdet­ben pépszerű és erősen ragadós — 1—2 nap alatt vékony gumiszerű hártya („bőr") képződik, mely a máznak a kellő 60 stabilitást már megadja, tehát a szét­folyását vagy lecsurgását megakadá­lyozza, azonkívül a felület kellemetlen ragacsosságát is megszünteti. A máznak ez az „elbőrösödése" mind mélyebb és mé- 65 lyebb rétegekre terjed át és a néhány milliméter vastag máz hetek alatt egész vastagságában rugalmas masszává sűrű­södik be. A besűrűsödött máz a benne foglalt aszbesztrostokkal nemezszerű masz- 70 szát képez, melynek mechanikai szívós­sága és rugalmassága már egyéb asz­besztes kompozíciók tulajdonságaiból köz­ismert (pl. az aszbesztoement-pala). A bitumenmáz viszkozitása a kívánt 75 célnak megfelelően tetszőlegesen változ­tatható, akár a bitumen és a hígításra használt olaj, vagy az aszbeszt arányának

Next

/
Oldalképek
Tartalom