99040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersdohány menesítésére
Megjelent 1930. évi január hó 15-én. • MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99040. SZÁM. X/C. OSZTÁLY. Eljárás nyersdohány nemesítésére. Zigarettenfabrik Lesmona Bremen G. m. b. H., mint 500 /o-ban Rosenhoch Sámuel dohányvegyész kölni a/Rh. lakos jogutódának és Rosenhoch Sámuel dohányvegyész Köln a/Rh. A bejelentés napja 1928. évi jnlius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi julius hó 11-ike. A találmány célja nyers dohányt oly módon nemesíteni, hogy annak minden jó tulajdonsága teljes mértékben érvényesüljön, a kevésbbé jó vagy rossz tulajdon-5 ságok ellenben kiküszöböltessenek. A dohány minősége tudvalevőleg a származástól, kezelésétől, fermentációjától, tárolásától, az időjárástól, a trágyázástól, az éghajlattól és sok más befo-0 lyástól függ. Bármily magfajtához tartozó és bármily eredetű nyers dohányok bizonyos körülmények között, ha még oly jó minőségűek is, a kezelés tartama alatt oly betegségekbe eshetnek, amelyeket a 5 legavatottabb dohányszakértő sem képes a feldolgozásnál felfedezni. A sok beteg dohány között ugyanis oly dohányrészek is vannak, melyek színüket és struktúrájúkat észrevehetőleg meg nem változtatták 0 és mégis bőségesen tartalmaznak oly baktériumokat, melyek a félig kész vagy kész dohánygyártmányban rothadást okoznak és az emberi szervezetre káros behatást gyakorolnak. A dohány beteg-5 ségei és pedig annak úgy nyers, mint feldolgozott állapotában lényegileg mindig mikroorganizmusok életműködésére vezethetők vissza. Ezenkívül a nyers anyagban különböző körülmények, pl. a talaj ) sajátságai és az időjárás befolyása folytán anyagváltozás, pl. a jó minőség, az íz, stb., megváltozása következhetik be, míg ugyanakkor az anyag színe változatlan marad. Az ily változások tehát a dohány feldolgozása alkalmával nehezen isrneríetők fel, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy beteg nyersdohányokat dolgoznak fel, úgyhogy hosszabb tartamú és rossz tárolásnál rothadás következik be. A találmány a nyers dohány sajátsá- 40 gainak és alkatrészeinek pontos ismeretéből indul ki. A nyers dohány éghető és illó alkatrészeket stb. tartalmaz, még pedig: 1. savakat, különösen salétromsavat és 45 orgános savakat, 2. bázisokat, különösen ammoniákot, nikotint és rokon alkaloidákat, 3. közömbös anyagokat, különösen cellulózát, lignint, keményítőlisztet, fehérje- 50 anyagokat, viaszt, gyantákat, pektinanyagokat, nikotianint, stb. Hosszú éveken át folytatott kísérletek már most azt mutatták, hogy tetszőleges fajtájú nyers dohánykeveréket a dohány 55 hibáitól mentes és csiraálló termék elérése céljából, mely az előbb 1—3. alatt felsorolt éghető és illó alkatrészekkel harmonikusan ki van egyenlítve, feldolgozása előtt megfelelő nemesítésnek kell 60 alávetni. Az éles durván ható, káros savak, valamint házisok a nemes, értékes gyanták felbomlását és a dohány egyéb jó tulajdonságainak megsemmisítését okozzák, úgyhogy az elégési folyamat alkal- 65 mával (dohányzás közben) a dohány durva sajátságai annál élesebben jutnak előtérbe. Ily esetekben a dohány durva sajátságai már rövid tárolási idő után a dohány főtényezői gyanánt lépnek fel, 70 mi azután maga után vonja azt, hogy a kész gyártmáinyban, különösen pedig
