99004. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mótorok gyujtásának ellenőrzésére, valamint a gyujtást gátló elszigetelődésnek üzem közben való megszüntetésére

Megjelent 19.30. évi január hó 15-én. \ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALM1 BIR ÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99004. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Berendezés mótorok gyújtásának ellenőrzésére, valamint a gyújtást gátló elszigetelődésnek üzem közben való megszüntetésére. Bokor Zsigmond gépszerkesztő Konstantinápoly. A bejelentés napja 1929. évi március hó 5-ike. Elektromos gyújtású motoroknál gyak­ran előfordul, hogy a gyújtógyertya vagy a gyujtókialapáos bekormozódik vagy be­olia.jozódik, szóval elszigetelődik, minek 5 következtében a gyújtás megszűnik. A ta­lálmány oly berendezés, melynek segélyé­vei a gyújtás megszűnése üz1 eini közben ellenőrzihető és egyben, az üzemzavart okozó elszigetelődés megszüntethető. 10 A csatolt rajz 1. ós 2. ábráján a találmány tárgyának példaképen felvett két kiviteli alakja vázlatosan van feltüntetve, míg a 3. ábra a gyújtógyertya oldalnézete, 15 Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a mótorok gyujtószikráit létesítő áraim­vezetődrótokba egy-egy ellenállás van iktatva, mely célszerűen üvegcsőbe fog­lalt króm-milkelin, ferro-nikelin vagy n>i-20 kelimdrótok'ból, vagy pedig izzólámpákból áll. (a) jelzii a mótórh engiereket, (b) ©zen ellenállásokat, melyeknek száma meg­egyezik a mótorheiigerek számiával, (c) pedig a mótorhengeirekiliiez vezető áram-25 vezetődrótokat, melyekbe a (b) ellenállá­sok be vannak iktatva. A (b) ellenállások egy közös (d) táblán vannak elhelyezve és mindegyik ellenállás egy-egy (f) Lapocs­kával van felszerelve, melyen meg van 30 jelölve, hogy az illető ellenállás a motor melyik hengerének áramvezeitékébe van iktatva. Ha a motornál nincs üzemzavar, vagyis a gyújtás rendesem, megtörténik, a (b) el-35 lenállások izzásban vannak. Ha azonban, valamelyik mó torben gernél bekorimozó­dás vagy beolajozódás, szóval elszigetelő­dés folytián a gyújtás megszűnik, az áraim kör megszakadás® mii a ti t az ezen hengerhez tartozó (b) ellenállás nem jön 40 izzásba és ezen körülményből üzem köz­ben állandóan ellenőrizni lehet a gyújtás kihagyását. A 2. ábna szerinti kiviteli alak csak annyiban tér el az 1. ábra szerintitől, 45 hogy itt a (c) áramvezetődrótokba a (b) ellenállások helyett (g) áramimegszakítók vannak iktatva és ezek ugyancsak egy­egy (t) lapocskával vannak ellátva, me­lyek jelzik, hogy az áraimmegsziafcító nie- 50 lyi'k mótorhengerhez tartozik. A mótor­hengerek zavartalan működésiéit a (g) áriammegszakítóknál fellépő szikra mu­tatja. Amint azonban valamelyik meg­szakítónál megszűnik a szikraképződés, 55 ebből nyomban megállapítható, hogy a megfelelő hengernél nincs gyújtás. Hogy .már most a gyújtást gátló bekormozódást vagy beolajozódást üzem közben ki lehes­sen küszöbölni, a 3. ábrám, feltüntetett (h) 60 gyújtógyertya, illetve kalapács belsejében egy (i) csatornát képezünk ki, melynek a szabadba torkolló végét egy, a (k) kar el­forgatása révén nyitható csappal zárjuk el. A (k) kar az (1) állítórúddal va.n ösisze- 65 kötve, melynek segélyével a gyújtó­gyertya (i) csatornájának elzáró csapja felnyitható. Ha a (b) ellenállásom, illetve a (,g) á ra, inm eg sziaikí tón észrevesszük, hogy valamelyik hengernél nincs gyújtás, az 70 (1) kar meghúzásával a gyújtógyertya, (i) csatornájának elzárócsapját felnyitjuk, m iáltal a mó torhengerben levő kompri­mált gázkeverék az (i) csatornán át a szia­badba tódul és az elszigetelődést okozó 75 koroon- vagy olajszeimecskéket magával rántja, úgyhogy a gyújtógyertya megtisz­tul és a gyújtás újból megindul. Ily-

Next

/
Oldalképek
Tartalom