96000. lajstromszámú szabadalom • Radiatorkályka

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96000. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Radiátorkályha. Groszfoergr Ákos lakatos- és szerelőm ester Budapest. A bejelentés napja 1927. évi november hó 2-ika. A találmány tárgya radiátorrendszerü kályha, melynek főelőnye, hogy kis fűtő­anyagfeíhasználás mellett aránylag nagy melegmennyiséget nyerünk, továbbá, hogy 5 a kályha könnyen tisztítható, amely kö­rülmény ugyancsak hozzájárul a kályha {ütőképességének fokozásához. A találmány tárg VE cl csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjá­.10 ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kályha függélyes metszete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, a o. ábra az alsó terelőlap távlati képe, a 15 4, ábra pedig részletrajz. Az (a) fűtőkályhának (b) csőtoldatához a (c) füstszekrény csatlakozik, melynek belsejében a (d) terelőlap van elhelyezve. A (c) füstszekrény mellső és hátsó végé-20 bői az (f, g) függélyes csatornák ágaznak ki, melyek a felső (h) füstszekrénybe tor­kollnak. A (g) csatornában az állítható (i) elzáróajtó van elhelyezve és a (g) csatorna folytatásában ágazik ki a (h) szekrényből 25 a kürtőhöz vezető (j) csőcsonk. A (c, h) füstszekrények között a függélyes (k) csövek vannak elrendezve, melyeknek végei célszerűen egy-egy (1) gyűrűre fek­szenek fel (4. ábra). A (k) csövek folyta-30 tásaképen mindkét füstszekrényben (m) csövek haladnak keresztül, melyeknek a szabadba torkolló végeibe a peremes (n) csőnyú'-'ányok vannak belédugva, me­lyeknek peremei a füstszekrények falá-35 nak fekszik neki. Az alsó (c), füstszekrény­ben levő (m) csövek még a (d) terelőlap­nak megfelelő (o) nyílásain is át vannak bujtatva. Az egyfriás folytatásába eső alsó és felső (m) csöveken, valamint a köz-40 benső (k) csöveken az (o) rudak vannak átdugva, melyeknek végeit csavarok szo­rítják a füstszekrény falához. Ezek a ru­dak a csövek összetartására szolgálnak. A felső (h) füstszekrény fölött még a racs­szerű (p) tetőlap van megerősítve. 45 Az (a) kályha lehet közvetlenül a (<•) füstszekrény előtt, vagy pedig egészen kü­lön szobában elhelyezve. Utóbbi esetben hosszabb cső van a kályha és a (c) szek­rény közé iktatva. Begyújtásnál az (i) 50 ajtót úgy állítjuk be, hogy a (g) csatorna szabad legyen és ekkor a füstgázok a (c) terelőlap alatt a (g) csatornáig haladnak, majd pedig a (g) csatornán fölfelé ára­molva, a kürtőbe jutnak. Égés közben az 55 (i) ajtóval a (g) csatornát elzárjuk úgy, hogy most az (a) kályhából kitóduló füst­gázok előbb a (d) terelőlap alatt haladnak a kályha hátsó részéig, majd visszafor­dulva, a terelőlap fölött az (f) csatornáig 60 áramolnak, azután az (í) csatornán át a (h) füstszekrénybe jutnak és a (j) csőcson­kon ál távoznak a kürtőbe. Az (m, k) csö­veken viszont a szobalevegő áramlik ke­resztül. Az (m) csövek körül áramló füst- 65 gázok a bennük keresztül haladó szoba­levegőt állandóan melegítik, emellett pe­dig maga az (a) kályha is külön melegít. Hogy a kályhát könnyen lehessen tisztí­tani, a füstszekrények mellső és hátsó (r) 70 fala kiemelhető, midőn egy seprűvel az egész füstszekrényt ki lehet tisztítani. Ezáltal elejét vehetjük a korom lerakodá­sának, ami a kályha fütöképességét nö veii. 75 Szabadalmi igények: I. Radiátorkályha, jellemezve mellső és*' hátsó végükön függélyes füstcsatornán; segélyével egymással összekötött egy alsó és egy felső füstszekrény által, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom