95982. lajstromszámú szabadalom • Vízszinen görgülő jármű

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W^mL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95982. SZÁM. — XV/a. OSZTÁLY. Vízszinén gördülő járómű. Balogh Árpád műegyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1926. évi november hó 29-ike. Az eddig ismert vízszínén közlekedő járóművek, „siklóhajók" jóllehet gyor­sabbak, mint egy hasonló erejű hajtógép­pel ellátott rendes hajó, mégis összehason-5 lítva valamely vele egyező súlyú és haj tó­erejű szárazföldi járóművel (pl. autóval), azt találjuk, hogy mozgatásukhoz sokkal nagyobb erő szükséges. Ennek az az oka, hogy nagy felületen érintkeznek a vízzel 10 és a vízszín és a hajófenék közt fellépő súrlódási erő a sebesség egynél magasabb hatványa szerint növekedvén, nagyobb sebességnél már túlnagy ellenállást ered­ményez. 15 A jelen találmány célja, hogy a súrló­dási ellenállást kiküszöbölje. Az 1. ábra hátulnézetben; a 2. ábra oldalnézetben; a 3. ábra fölülnézetben ábrázolja a járó-20 művet. A járómű mozgatásához szükséges hajtó­erőt robbanó mótor (7) szolgáltatja, amely szíjak közvetítésével (8) egy toló légcsavart (9) forgat. A légcsavar tá-25 masztó csapággyal van ellátva (10), amely rudakon nyugszik (11, 12). A járómű gördülő szerkezettel van el­látva, amely áll két hengerpárból (1, 2, 3, 4) és a rajtuk átvetett végtelen szalagok-30 ból (5, 6), amelyek olyan szélesek, mint a hengerek. A hengerek belül üresek. Az egyik hengerpár elől, a másik hátul van. A hátulsó két külön részből van, hogy középen hely maradjon a mótor részére. 35 A járómű kormányzása egy elől el­helyezett kormánylapáttal történik (13), amelyet csigákon (14, 14) átvetett huza­lok (15, 16) segítségével a kormánykerék­kel (17) lehet elforgatni. (18) és (19) ülő­helyek. 40 Az indulási helyzetet a 4. ábra mutatja, amikor is a hengerpárok és velük a vég­telen szalagok a vízszinteshez cca. 15°-ra vannak beállítva, miáltal a járómű köny­nyebben emelkedik a vízszínére ós csak a 45 sebesség növekedtével fokozatosan állít­tatnak vissza a közel vízszintes helyzetbe. A hengerpárok ezen elforgatása csigákon (20, 21, 22, 23) átvetett huzalok (24, 25, 26) közvetítésével egy kézi csavarhajtással 50 eszközölhető (27). Menetközben tehát csak a széles vég­telen szalagok érintkeznek a vízzel, ame­lyek alul elég nagy felülertet képeznek ahhoz, hogy a járóművet már közepes se- 55 bességnél is fentartsák. A jármű alsó része a szalagok felett 7—8 cm.-re van, úgyhogy ez már nem ér a vízbe menet­közben. Így tehát nem léphet fel nagyobb súrlódási erő, mert a szalagok tovagördül- 60 nek a hengereken. Szabadalmi igények: 1. Vízi járómű, azáltal jellemezve, hogy gördülő szerkezettel van ellátva, amely egy elől és egy hátul elhelyezett hen- 65 gerpárból és a rajtuk átvetett vég­telen szalagból áll. 2. Az 1. alatti járómű kiviteli alakja, aziáltal jellemezve, hogy a gördülőszer­kezet huzalok segítségével ferdére be- 70 állítható, továbbá, hogy a gördülő­szerkezet lejebb ér, mint a hajófenék. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom