95966. lajstromszámú szabadalom • Térképező tolóka

Megjelent 1929. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95966. SZÁM. — VH/a. OSZTÁLY. Térképező tolóka. Vitéz Papp Gyula m. kir. főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 15-ike. A térképező tolóka merőleges koordinátákkal bemért terepidomoknak gyors és pontos térképezésére szolgáló geodéziai műszer. Alapelve a hézagmérő ékek alap-5 elvével azonos. Egy igen hegyes derékszögű háromszög rövidebb befogójának beosztása merőleges vetítéssel át van vive az átfogóra. Az ily módon többszörösen felnagyobbított osztásrészek további alá^O osztásokat engedvén meg, a bemért pontok ordinátáinak térképre vitele az eddig szokásos nóniusz vagy átlóslépték nyújtotta eljárásnál gyorsabban vihető keresztül a következő módon: 15 A fent leírt hegyes háromszöget, mely hosszabbik befogójával az abscissa tengelyen fekszik, addig toljuk az abscissa tengelyen egy fémvonalzó mellett, míg az irónnal előre meghúzott ordinátaszál 20 össze nem esik az átfogó kívánt osztásrészével, s itt az ordinátaszálat irónvonallal az átfogó mellett elmetszük. A gyakorlati kivitelnél, hogy igen hosszú háromszögekkel ne kelljen dolgoz-25 nunk, az átfogó több részre van törve, jobban mondva több (a csatolt rajzon négy) összeillő háromszög van párhuzamosan alkalmazva. A csatolt rajz 1. ábráján a (d) beosztás kezdő és végpontja (a 30 15. és 30. számoknál) és az (e) beosztás végpontja (a 15. számnál) képviselik az első háromszög három csúcspontját. Ugyanígy képviselik az (e, f és g) beosztások végpontjai a többi háromszögek csú-35 csait. A műszer két részből áll: alapvonalzóból és tolókából. A csatolt rajzon az 1. ábra a tolóka felülnézetét, a 2. ábra a tolóka oldalnézetét, a 3. ábra az alapvonalzó felülnézetét tün- 40 téti fel. A fémből készült alapvonalzón a szerkesztendő térkép méretarányának megfelelő beosztás van (a 3. ábrán), mely beosztás a vonalzó két végétől akkora távolságig terjed, hogy a vonalzón előre és 45 hátra csúsztatott tolóka stabil helyzete mindenkor biztosítva legyen. A tolóka egy trapózalakú fémlemez, melynek egyik nem párhuzamos oldala — a tolóka alapja — (1. ábra) merőleges a 50 két párhuzamos oldalra (b, c). A másik nem párhuzamos oldal (d) liajlása az alaphoz igen kicsiny hegyes szög. Ezen (d) oldallal párhuzamosan a fémlemez három összeillő romboid alakban át van 55 törve (a 3 ábrán (h) betűkkel jelölve), úgyhogy három párhuzamos egyenlő szélességű s egyenlő vastagságú lécecske származik (d, e és f), melyeket a trapéz párhuzamos oldalait alkotó két léc (b és 60 c) köt össze. Az összes lécek (b, c, d, e, f), valamint a tolóka alapjához legközelebb eső romboidalakú áttörés alsó fémkerete (g) ferdén le vannak csiszolva (mint 2. ábrán (k)-nál). Az alapvonalzóval egyenlő 65 vastagságú alapélen (a) foglal helyet az alapvonalzó beosztásának megfelelő nóniusz (j). A négy párhuzamos ferde csiszolású lap beosztásokkal van ellátva, mely beosztások közül a felső kettő (d és 70 e) az abscissa tengelytől fölfelé, az alsó kettő (f és g) az abscissa tengelytől lefelé eső pontok ordinátáinak térképezésére szolgál. A legkisebb osztásrész 0.1-et képvisel a szerkesztendő térkép méretarájiyá- 75 ban. A két középső osztás (e és f) 0 voná-