95945. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95945. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Röntgencső. Siemens Reinigrer Veifa Gesellschaft fttr Technik Berlin. medizinische A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 18 ika. Németországi elsőbbsége 1925. é\i október hó 26-ika. Ügy röntgensugarakkal való átvilágí­tás, mint pedig gyógykezelés esetén kí­vánatos oly kis keresztmetszetű sugár­nyaláb használata, amely keresztmetszet 5 a besugárzandó objektumot éppen lefedi és pedig azért, hogy átvilágítás esetén az árnyékképen a szétszórt sugarak folytán minél kisebb fátyol keletkezzék, másrészt pedig, hogy úgy a beteget, mint az or-10 vost és a kiszolgáló személyzetet a káros hatású sugarak ellen megvédjük. Az is­mert röntgencsöveknél a sugarak arány­lag igen nagy szög alatt lépnek ki a cső­ből. Éppen ezért a csöveket egy külön 15 védőburokban rendezték el, amely a kí­vánt keresztmetszetű sugárnyaláb átbo­csátására szolgáló ablak kivételével a röntgensugarakat abszorbeáló anyagból áll. Mivel a sugarak e védőburkolata, ame-20 lyet a következőkben ernyőnek nevezünk, aránylag nagy falvastagsággal készí­tendő az esetben, ha jó abszorpciót kivá­rtunk, másrészt pedig a röntgensugarak forrásától meglehetős távol kell azt elren-25 dezni, az összberendezés tekintélyes súly­lyal bír, amely a készülék mobilitását erősen korlátozza, sőt sok esetben a helyt­álló beépítést teszi szükségessé, különö­sen nagy feszültséggel dolgozó és ólom-30 burkolattal ellátott csövek esetén. E hát­rányok eliminálhatók volnának azáltal, hogy a nem kivánt sugarak felfogására szolgáló védőtestet a cső belsejében a fényforráshoz lehetőleg közel helyezzük 35 el. Ezáltal a berendezés súlya lényegesen csökkenik, úgyhogy a csövet tartókaro­kon szabadon rendezhetjük el, amelyek segélyével a cső tetszőleges helyzetbe ál-40 lítható. Ily, az égő mellett elrendezett ernyőt azonban eddigelé nem alkalmaz­tak, mert előállítása igen sok nehézségbe ütközött. Nevezetesen oly anyagot kellene alkalmazni, amely gáztalanítható, úgy­hogy pl. az egyébként a csövön belül el­rendezett ernyő anyaga, az ólom, e célra 45 nem alkalmas, mert olvadáspontja túlsá­gosan alacsony. Ha rezet akarunk hasz­nálni, amelyet röntgencsövekben alkal­maznak, úgy több centiméter vastag er­nyőt kellene készíteni. Mivel nagyobb 50 atomsúlyú elem a röntgensugarakat ha­tásosabban abszorbeálja, mint valamely kisebb atomsúlyú elem, és az abszorpció az elemek rendszámának harmadik hat­ványával nő, nemcsak kisebb falvastag- 55 ságot, de jóval kisebb súlyt is érhetünk el, ha magas rendszámú anyagot alkal­mazunk. Ily nagy vakuumban alkalma­zott anyagok, amelyek igen jó védelmet biztosítanak, pl. wolframtantál, stb. 60 masszív alakban azonban igen drágák, különösen pedig nehezen alakíthatók. A találmány értelmében a röntgensu­garak forrásához lehetőleg közel elrende­zett és a sugarakat át nem bocsátó er- 65 nyőt, amelyet célszerűen közvetlenül az antikatódán rendezünk el, oly fémkeve­rékből készítjük, amely egy nagy atom- ' súlyú nagy abszorbcióképességű fém­nek egy kis atomsúlyú (kis abszorb­cióképességű) fémben való megme­revedett szuszpenziójából áll. A nagy atomsúlyú fémet akár tisztán, akár oxydalakban, a találmány értelmében poralakban alkalmazzuk és e port a má­sik fémbe beolvasztjuk. Ezzel a fémkeve-70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom