95942. lajstromszámú szabadalom • Furnírszalagvágó gép

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jHBgSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95942. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Furnir szalag vágó gép. Weber Károly gyáros Göppingen (Württemberg). A bejelentés napja 1927. évi május hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi február hó 9-ike. A találmány olyan furnírszalagvágó­gépre vonatkozik, melynél a kést a fur­nírszalag által vezérelt ütközők önműkö­dőlég oldják ki. Az ily fajta gépeket, tiszta 5 vágás céljából űgy vezérelték, hogy a fur­nírszalag a vágás pillanatában mozdulat­lanul áll, amit a teljes szállítóberendezés megállítása tett lehetővé. A találmány szerint a gép (megállítása 10 nélkül is tiszta ós sima vágást érünk el, mindenekfölött pedig az egyes lemezeket mindenkor egyenlő hosszaságra szabjak, még pedig azon a réven, hogy a furnir­szalagot a vágás pillanatában egy fékeziő-15 vagy szorítókészülék fogja meg, amely a késihajtással egyidejűleg oldódik ki. Ezen vágásmódnál a furairszalag rugalmassá­gát használjuk ki. A furnírszalagnak, rö­vid ideig tartó lefogásából keletkező, tü-20 remlését azon a réven egyenlítjük ki, hogy a vágógép behúzógörgői valamivel gyor­sabban forognak, mint ahogyan a furnír­szalag kilép a furnírhántó gépből. A sebességkülönbséget, kifeszített fur-25 nírszalagnál, a behúzógörgők csúszása eigyenlíti ki. Ugyanily módon egyenlítjük ki, vágás előtt, a kés mögötti kitológör­gőknek még nagyobb sebességét is. Valamennyi furnírvágógépre nézve 30 fontos, hogy a használhatatlan helyeket tetszőlegesen kivághassuk a metszőpályá­ból. A találmány szerint ezt azon a réven érjük el, hogy a késkioldó rudazatba vá­lasztóhelyet rendezünk el, pl. valamely 35 erőművi relais képében, valamint, hogy ezen választóhelyhez ínég egy, a késki-t oldók ész ü 1 ékhe z szolgáló kézi emetyűt al­kalmazunk. Ily berendezés mellett minden rossz helyet, tetszésünk szerint, nyomban 40 kivághatunk a furnírsizalagból. A készüléknek különböző furnírhosa­szakra való beállítása később leírandó mó­don történik. A találmány inéig kés'] aj tó­mű re is kiterjed, amely igen gyorsi mun­kát tesz lehetővé, ami azért fontos, mert 45 a furnírszalagot nem kell sokáig rögzítve tartanunk. A rajzok a találmány szerinti gép kivi­teli példáját vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra a gép egyik elülső részének alap- 50 rajza. 2. ábra részint az 1. ábra II—II. vonala iránt vett metszet, részint pedig oldalné-< zet. A gép hátulsó része itt mellőzve van. 8. és 4. ábra az 1. ábra III—III., ill. 55 IV—IV. vonala iránt vett metszet. 5. ábra a késhajtómű egyik felének, a gép mögül telintett nézete. 6. ábra ugyanoly metsizet, mint a 4. ábrábeli, azonban más kiviteli alakra vo- 60 natkozólag. A lehántott furnírszalag először is az (1) és (2) bethúzógörgők (2. ábra) közé lép be, áthalad a (.3) kés alatt és azután a (4, 5) kitológörgőpárba jut. A furnírszalag 65 pályájába esik az ütköző gyanánt mű­ködő (6) lenghető emeltyű (1. és 2. ábra), amelyen a csupán egyirányúlag ható (7) kilincs van. A (4) felső görgők, úgyszintén az (1) görgők is, a rajzban fel nem tűnte- 70 tett, rugózó ágyazások segélyével úgy vannak beállítva, hogy a furnírszalag hozzájuk képest csúszik, mihelyt bizonyos ellenállás lép fel, a (2) és (5) görgőket pe­dig meghajtjuk. Mindegyik (4, 5) görgő- 75 pár mellett van egy (6) emeltyű, amelyek közül azonban az (51) kéziemeltyű min­denkori állása sízerint, mindig csupán az egyik hatásos. Az illető hatásos (íi) emel­tyű, ha ezt a nekiütköző furnírszalag, a 2. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom