95939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kontaktuskemencék és az ezekben tartalmazott kontaktusanyagok felhevítésére ammóniák szintetikus úton való előállításánál

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95939. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kontaktuskemencék és az ezekben tartalmazott kontaktusanyagok felhevítésére ammoniak szintétikus úton való előállításánál. Uhde Frigyes mérnök Böviiig-hausen (Westfalen). A bejelentés napja 1927. évi junius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi junius hó 15-ike. Ammóniák szintétikus úton való előállításánál a két összetevő, vagyis a nitrogén és hidrogén egyesítésének katalitikus folyamatát nagynyomású kemencében foga-5 natosítják. Ezek a kemencék a nyomás felvételére alkalmas, meglehetős falvastagságú edényből állanak, amely közvetlenül a kontaktusanyaggal van megtöltve vagy belül a kontaktusanyag fel-10 vételére szolgáló betéttel van ellátva. A szintézis folyamatát többnyire 500 és 650 C° között fekvő hőmérsékleteken foganatosítják. A folyamat megindítása után oly módon meg'y végbe, hogy az ammo-15 niák képződése hőfejlődéssel jár, amelyet a folyamat fenntartására használhatunk. Ez alkalmas hőkicserélés iitján érhető el. A kemencéknek a munkafolyamat megindításához szükséges felhevítése azon-20 ban már nehézséggel jár. A reakcióedényeknek a rendes hőmérsékletről azon hőmérsékletre való íelhevítése, amelynél a munkafolyamat megindul, eddig a folyamat kezdetén egyrészt olyan módon tör-25 lént, hogy a felhevítést a reakcióedényben tartalmazott villamos fűtőberendezés segélyével végezték. A felhevítést másrészt oly módon is foganatosították, hogy a nitrogénből és hidrogénből álló elegyet 30 oxigénnel elegyítették és a hidrogén keletkező nagy égési melegét használták a berendezés felhevitésére. Végül szokásos az az eljárás is. amelynél a reakciótartályt és a reakcióteret belső gázfűtés 35 útján hevítették a folyamat megindításához szükséges hőmérsékletre. Ez az eljárás azonban csak kevéssé érzékeny kontaktusanyagok esetén volt alkalmazható. A két utóbb ismertetett eljárás természetesen nem alkalmazható, ha olyan kon- 40 taktusanyagokat használunk, amelyek az égési termékekkel reakcióba lépnek. A találmány tárgyát tevő eljárásnál mellőzzük a villamos fűtőtesteknek a reakcióedénybe való beépítését, valamint 45 a fűtőgázoknak káros reakcióját a kontaktusanyagokkal azon körülmény folytán, hogy a kontaktuskemence és az abban tartalmazott kontaktusanyag előmelegítését a munkafolyamat megindítá- 50 sához szükséges hőmérsékletre a reakciókemence előtt külső meleg útján mérsékelten felhevített gázelegy segélyével foganatosítjuk. A kemence és kontaktusanyag ezen felfűtését eddig a kemence kisugár- 55 zása miatt még jó szigetelés esetén is lehetetlennek tartották. Külső melegnek a nyomás alatt álló és a katalitikus folyamatba kerülő gázelegyliez való hozzávezetése különféle módon 60 foganatosítható. A kemencének és a kontaktusanyagnak a kontaktushatás fellépéséig való felhevítése a legegyszerűbb módon például olyképen történhet, hogy a gázt például cső- 65 kígyóban körülbelül 300—400 C°-ra hevített ólomfürdőben vagy hevített gőzzel túlhevített nitrogén segélyével vagy más alkalmas módon felhevítjük és a felvett meleget a gáz maga adja át a kontaktus- 70 kemencének. Ily módon aránylag rövid idő alatt, gyakran néhány óra alatt sikerül a reakciókemencét 300°-ra és ennél magasabb hőmérsékletre hevíteni, miáltal a reakció megindítása lehetővé válik 75 és a munkafolyamat megindulás után