95938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázoknak gázkeverékekből való kiválasztására
Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95938. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás gázoknak gázkeverékekből való kiválasztására. Urbain Corporation cég1 New-York. A bejelentés napja 1927. évi április hó 23-ika. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi májas hó 1-je. Ismeretes, hogy gázoknak szilárd vagy cseppfolyós részecskék által való abszorbeálása különböző tényezőktől függ, így a gázoknak és a részecskéket alkotó i anyagnak természetétől, a gázok nyomásától, a részecskék viszonylagos mennyiségétől és méreteitől. Az abszorpció sebessége ezenfelül a gázok diffuziósebességétől és az abszorbeáló részecskék sebességének ) a gázkeverék sebességéhez való viszonyától is függ. A részecskék által abszorbeált gázok bizonyos tartamú rögzítés vagy konden zálás után a részecskéktől külön választ-5 hatók. Két vagy több gázból álló gázkeverékből a gázokat azáltal választhatjuk külön, hogy a keveréket igen finom részecskékből álló sugáron vezetjük keresztül. A gá) zok közül azt, amely a leggyorsabban diffundál és melynek abszorpciósebessége a. nagyobb, a részecskékből vagy cseppekből álló sugár nagyobb viszonylagos mennyiségben ragadja magával, mint a kisebb ') diffuziósebességű és kisebb abszorpciósebességű gázt. Ha abszorbeáló anyagként gőzt használunk, akkor pl. úgy járhatunk el, hogy folytonos kondenzálás és újbóli elgőzösítés által körfolyamot hozunk 3 létre. Ezen eljárás keresztülvitelére számos elrendezés alkalmas. A mellékelt rajz példaképen ezen elrendezéseknek két foganatosítási alakját tünteti fel. 5 1. Az 1. ábra vázlatosan csőalakú készüléket mutat. Az (A) csövön higanygőz, vízgőz vagy más anyag gőzének sugarát vezetjük be, mely a gőz anyagával azonos vagy eltérő D anyagból álló cseppecskéket tartalmaz. Ezen cseppecskéket vagy egyszerűen a gőz kondenzálása által hozhatjuk létre, vagy porlasztással vagy bármilyen más módon. A sugár a (B) csőbe lép, miután a nagyobb méretű (R) tartály által körül- 45 vett (a, b, c, d) téren keresztülhatolt. Az oldalt alkalmazott (C) csőtoldaton két vagy több gáz keverékét vezetjük be, pl. hidrogén és szénoxid, vagy hidrogén és levegő elegyét, vagy tisztítandó kén- 50 savanhidridet vagy bármilyen más keveréket. A keverék bevezetése megfelelő nyomás alatt történik és belépési sebességét pontosan szabályozzuk. A gázkeverék egyik része a (D) csőtol- 55 daton át távozik, míg annak másik részét a részecskéket tartalmazó mozgó gőz magával ragadja és ez a rész a készüléket a (B) csövön át hagyja el. A gázok a mozgó (a, b, c, d) gőzáramba 60 diffúzió folytán lépnek be és a cseppecskék által abszorbeáltainak; ennek következtében a gőz főleg azokat a gázokat ragadja magával, melyeknek diffúziósebessége és abszorpciósebessége nagyobb. 65 A (B) és a (D) csöveken át kilépő gázok összetételében mutatkozó különbségeket a következő tényezők határozzák meg: Az (A) és (B) csövek átmérője. Az ezen csövek végei között mutatkozó 70 (a—c) és (b—d) távolság. A gőzsugár sebessége és a gőz természete. Az (R) tartály méretei és alakja. A.z a sebesség, amellyel a keverék a (C) 75 csőbe belép. Az a sebesség, amellyel a gáz a (D) csőből kilép. A gázkeverék nyomása. A hőmérséklet. 80
