95937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázoknak gázkeverékekből való különválasztására
Megjelent 1929. évi november h ó 15-én . MAGYAR KIRÁIA ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADVLMI LEÍRÁS 9593 SZÁM. - IY/Í. OSZTÁLY. Eljárás gázoknak < keverékekből való különválasztására. Urbain C« rp j-alioii cég New-York. A bejelentés napja 1927. évi áprili hé 23 ika. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi április hó 27-ike. Ha valamely (A) gáz t alftiij.íly íB) gázba diffundál, akkor a d ffuzió sebessége az (A) és (B) gázok természetétől függ. 5 Ha két külömböző (A) és (C> gáz ugyanazon (B) gázba diffundál, f kkor a/ (A) és (C) gázok diffuziósebessége 'külöiuböző. A külömbség annál kifejezettebb les/, minél eltérőbbek az (A) és (C) :í.Ú7ok moJekula-10 súlyai. így pl. a kinetikai el aél-'t eredményei megengedik annak kisz<im i{;',s;it, hogy a hidrogén higanygőzbe iiron^,;or oly gyorsan diffundál, mini, ; s-aMioxid vagy 15 az oxigén vagy a nitrogén. A diffuziósebességek : '/.en kiilöinbözősége folytán valamely kevovékben levő gázokat egymástól elválaszthatunk, amikor is a gázoknak á am!ö gőzbe vagy 20 gázba való diffúziója t és azoknak ezen gőz vagy gáz által v Jó tov,3\i telét hasznosítjuk. Ha gőzt .ikalmazunk, akkor kondenzálás és újbóli »*lgőzösítés által folytonos körfolyamatot érhetünk el. 25 A találmány könnyebb megértése végett azt példaképei t a me!.lékelt vázlatos rajz kapcsán ismerhetjük. 1. Az 1. ábrán példaképen csőalakú készüléket tüntettünk fel. 30 Az (A) csőbe hi ganygőz vagy vízgőz vagy más anyag gíözét vezetjük be, mely innen a (B) csőbe .lép, miután a nagyobb méretű (R) tartály által bezárt (a, b, c, d) téren átáramlott. 35 Az oldalt alkalmazott (C) csövön át két vagy több tetszőié jges gáz keverékét vezetjük be, így pl. hidrogén és szénoxid, vagy hidrogén é levegő elegyét, vagy tisztítandó kéns uvanhidridet vagy bármilyen más keveréket. A keverék beveze- 40 tése megfelelő nyomás alatt történik és belépési sebességét pontosan szabályozzuk. A gázkeverék egyik része a (D) csőtoldaton át távozik, míg annak másik részét a mozgó gőz magával ragadja és ez a rész 45 a készüléket a (B) csövön át hagyja el. A gázok a mozgó (a, b, c, d) gőzáramba diffúzió folytán lépnek be; ennek következtében a gőz főleg azokat a gázokat ragadja magával, melyeknek diffuziósebes- 50 sége nagyobb. így pl. hidrogén és levegő esetében a (B) csövön főként hidrogén lép ki, míg a (D) csőben levegőfelesleg lesz. A (B) és a (D) csöveken át kilépő gázok összetételében mutatkozó különbségeket a 55 következő tényezők határozzák meg: Az (A) és (B) csövek átmérője. Az ezen csövek végei között mutatkozó (a—c) és (b—d) távoltság. A gőzsugár sebessége és a gőz termék 60 szete. Az (R) tartály méretei és alakja. Az a sebesség, amellyel a gázkeverék a (C) csőbe belép. Az a sebesség, amellyel a gáz a (D) cső- 65 bői kilép. A gázkeverék nyomása. A hőmérséklet. Az (A) bebocsájtó és a (B) kibocsájtó csövek alakja. 70 Azok a szerkezeti kiképzések; melyek mindezen tényezők szabályozását lehetővé teszik, igen külömbözők, az alapelv azonban minden esetben ugyanaz marad, nevezetesen a gázoknak gőzsugárba való 75 diffundáltatása, mely a beléje diffundált gázokat magával ragadja és így a na-1 i
