95904. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95904. SZÁM. — XIV/c. OSZTÁLY. Csipkeverőgép. Nitz Bruno mérnök Barmen. A bejelentés napja 1927. évi január hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi január hó 8-ika. A találmány vert csipkének az eddiginél észszerűbb előállítására szolgáló gépre vonatkozik. Eddig ezeket a csipkéket úgynevezett . egyfonalas csipkeverőgépe-5 ken állították elő, amelyeknek bábjai vagy csévéi a rendes verőgépekbez hasonló elrendezésben a gép középtengelyéhez (az úgynevezett verőtengelyhez) párhuzamosan voltak elrendezve és ehhez 10 a tengelyhez harántirányban fekvő hullámos pályán voltak vezetve. Ezeknél a gépeknél a bábok távolsága a verőközépponthoz képest folytonosan változik, minek következtében a fonal a báb rúgótok-15 jában való állandó ide-oda mozgás következtében erősen igénybe volt véve. A fonadék tömörítésére szolgáló verőtűknek is a munka gyorsaságát károsan befolyásoló hosszal és lökettel kellett bírniok, 20 minthogy az egymás fölé vezetett fonalak, tekintettel a verőtengelyre, merőlegesen fekvő síktól csak kevéssé eltérő szögre túlkorán kerültek felfekvésre, ennek következtében egymáshoz tapadtak 25 és megfelelő hosszúságú verőtűkkel kellett azokat a fonalgyiijtőhöz hozni. Ezeket, a gép teljesítőképességét erősen csökkentő hátrányokat a találmány azzal küszöböli ki, hogy a bábok és vetőfejeik ten-30 gelyei, valamint a bábvezetékek a verőközponthoz képest úgy vannak irányítva, hogy a bábok állandóan megközelítően egyenlő távolságban vezettetnek a verőközponttól és hogy a bábok kúpalakú tér-35 görbékben mozognak, mimellett kereszteződési pontjaikon megakasztószerkezetek útján ferde helyzetben rögzíttetnek. Ezáltal a bábfonalak is mindig egyenlő távolságban, egyenlő feszültséggel és a legkedvezőbb keresztezési szögben kerülnek 40 egymás fölé. Már a közönséges verőgépek szerkesztésónéi sem volt eddig lehetséges az ilyen elrendezésnek használható kiképzése a verőközponthoz sugárirányban fekvő bá- 45 bókkal. Még kevésbbé sikerült ez a csipkeverőgépeknél, amelyeknél a menetirány változtatásához és különösen a bábok megakasztásához szükséges kapcsolások következtében még sokkal nagyobb nehéz- 50 ségeket kell legyőzni. Ha azonban kombináljuk a bábvetőtengelyeknek a verő tengelyre merőleges vagy ferde, magában véve ismeretes elrendezését a báboknak magában véve szintén ismeretes vezetésé- 55 vei és megakasztásával, egymást keresztező, felváltva és váltakozva ellentétes irányban 180 fokkal elforduló vetőfejekkel, amelyeknek szomszédos vájatai lenesealakú üreget alkotnak, amelyet a báb 60 lábán kiképzett, megfelelően alakított vezetőrész tölt ki, úgy olyan géphez jutunk, amelynek sokkal nagyobb a teljesítőképessége, mint az eddig ismeretes összes egyfonalas csipkeverőgépeké. 65 Hogy az erős emeltyűhatást kiegyensúlyozzuk, amelyet a fekvő bábtartó a vezetékre gyakorol, a bábtartót a megakasztás helyén és ezen kívül is többszörösen alátámasztjuk. A váltakozva mozgatandó 70 vetőfejeket állandóan forgó kerekek rapportmű (pl. a Jacquard-készülék) közvetítésével befolyásolt kapcsolás útján mindig 180 fokkal elforgatjuk. A többszörös •bábalátámasztást pl. úgy 75 létesíthetjük, hogy a vetőfejet tokalakban képezzük ki, amelynek fenekei, valamint az abban 180—180 fokkal eltolt hornyok