95899. lajstromszámú szabadalom • Üvegedény és eljárás annak előállítására

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jngg9| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95899. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Üvegedény és eljárás annak előállítására. Meyer Félix gyáros Aachen. A bejelentés napja 1927. évi március hó 22-ike. A bejelentés tárgya üvegedény, melyíek fala meghatározott helyen a szét•epesztés, illetve szétosztás részére elő ;an készítve és eljárás ez üvegedény előillítására. Az ismeretes eljárások alapján iz üvegedény meghatározott helyét e ,élra az üvegfal gyengítése által készítetük elő, úgyhogy az edény e helyen való lőzetes bekarcolás mellett vagy enélkül, TŐ alkalmazása mellett, pl. húzás, ütés agy hajlítás révén gyengített helyén zéjjelosztatik. Azonban eltekintve attól, logy üvegnek széjjeltörése, különösen aikus kezében, mindig kellemetlen és nem pen veszélytelen munka, az üveg gyengíett helyén nem szándékolt lökések eseén (pl. szállítás alkalmával) is aránylag önnyen törik és pedig annál könnyeben, minél jobban gyengíttetik, eszerint linél jobban előkészíttetik a szándékos Itörés részére. Ezzel szemben a találmány szerinti dény a széjjelosztás részére előkészített elyen nincsen gyengítve és erőszak alalmazása nélkül is széjjelosztható, eszeint szállítás alkalmával rázkódtatások llenében érzéktelen. A találmány értellében az edénynek azon vonal mentén, lelyben széjjelosztandó bizonyos feszültíget adunk, mely olykép van megszabva, ogy ha e vonal valamely pontjában önnyű sérülést szenved és a falban reedés keletkezik, az edény e vonal mentén lagától széjjeloszlik. A találmány szeinti edényeket eszerint tartalmuk kistele céljából többé erőszakkal nem kell iéjjeltörni, hanem önműködően nyílnak, lihelyt az edény falát meghatározott ilyén pl. smirgel vagy egyéb kemény test segélyével felületesen megsértjük. 40 Addig, míg e hely sértetlen, ellentállóképességét épúgy tartja meg, mintha e hely az említett feszültséggel nem bírna. Ily feszültséggel bíró hely előállítása célszerűen (esetleg az üvegedény alaki- 45 tása alkalmával) olykép eszközöltetik, hogy az üveget a megfelelő vonal mentén felhevített állapotában valamely hidegebb testtel hozzuk érintkezésbe. Rendes körülmények között előnyös, ha e testet az 50 üvegfal belső felületével hozzuk érintkezésbe, mert ez esetben a fal megsérülése után kívüliről a kívánt hatás könnyebben érhető el. Bizonyos célokra előnyös, ha az illető testet a fallal egy többszörösen 55 ingszakított vonal mentén pl. fog- vagy hullámalakban hozzuk érintkezésbe. Ennek következménye, hogy a falban egy sor könnyű, feszültség alatt álló ki ugrások keletkeznek, melyek a szétosztás 60 részére szükséges sérülést különös kényelmes módon engedik meg. Az eddig ismeretes ampullákat ugyanazon nyíláson töltjük meg, amelyen keresztül az összeolvasztott vég letörése 65 után tartalmuk kiveendő. Ha a találmány szerinti ampullánál meg akarjuk gátolni, hogy a töltés után szükséges őszszeolvasztás alkalmával az adott feszültség kárt ne szenvedjen, akkor az ampul 70 lát olykép állítjuk elő, hogy az egyik végén legyen a feszültséggel bíró rész, másik végén pedig a töltésnek és össze olvasztásnak szánt rész. Ezáltal lehetővé válik a nyitásra szolgáló vég alakját füg- 75 getleniil a betöltésre kívánt rész alakjától megválasztani. így pl. a nyitásra szolgáló vég — melyen keresztül csak egy finom