95897. lajstromszámú szabadalom • Hangrezgésszámú központ

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95897. SZÁM. — Vll/G, OSZTÁLY. Hangrezgésszámú központ. Muck Ottó oki. mérnök München. A bejelentés napja 1926. évi május hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 13-ika. Ha valamely vezetékhálózatban rezonáló reléket, vagy rezonáló hajtóműveket, felülhelyezett, hangrezgésű váltóáramú lökésekkel kell működtetni, úgy a 5 központban ezeket a felülhelyezett áramokat elő kell állítani és a hálózatba be kell nyomni. Önmagában közel feküdne, hogy e célból, minden egyes szükségelt hangrezgés számára, egy külön, állandó LO fordulatszámmmal futó generátorról gondoskodjunk és utóbbit szükség esetén kézzel, vagy pedig kapcsolóművel induktíve, vagy kapacitív módon kapcsoljuk a hálózathoz. Eltekintve azonban egy ilyen L5 berendezés gazdaságtalan voltától, még drága szabályozókészülékek is szükségesek ahhoz, hogy a fordulatszámot legalább 1% pontossággal megtarthassuk. Ez elkerülhető azáltal, ha a találmány ÍO szerint egyfelől az összes, illetve a szükségelt egyes rezgéseknek lehetőleg nagy csoportja számára, egyetlen, közös generátorról gondoskodunk és annak fordulatszámát szokásos eszközökkel oly kép >5 változtatjuk, hogy az előállított hangrezgésű váltóáramnak rezgésszáma, két tetszőlegesen beállítható szélső érték között ingadozhatik,, mimellet még, pl. a rotor tehetetlenségi nyomatékának megfelelő iO méretezése által, a rezgésszámnak a rotorgyorsulással arányos változása, tetszőlegesen nagy lehet. Másfelől a találmány szerint, ebből a generátornak ingadozásai révén előállí(5 tott rezgésszámszalagból „a hálózatba szerelt rezonáló relé" és hajtóművek működtetéséhez szükséges egyes rezgésszámok, ezekre hangolt és periodikus, vagy aperiodikus kontaktusokkal bíró rezonáló kapcsolórelék útján (amilyenek korábbi sza- 40 badalmakban már ismertetve vannak) kiszűretnek és felülhelyeztetnek. Az ilyképp előállított és megszűrt rezgésszámszalagot, illetve frekvenciaszalagot most már a kívánt feszültségértékre 45 való transzformálás után, induktív, vagy kapacitív módon visszük be a hálózatba. Felülhelyezési kapcsolások egyenáramú és váltóáramú hálózatok számára már is rneretesek; ezeknek megfelelően a felül- 50 helyezési transzformátornak alacsony feszültségű oldalát a hálózatgenerátorokkal, vagy sorosan vagy párhuzamosan kapcsoljuk és szükség esetén a hálózati áramot a generátortól, alkalmasan elreit- 55 dezett, kondenzátorokkal tartjuk távol. A rajznak 1—2. ábrái ily kapcsolásokat vázlatosan mutatnak. Az 1. ábra egyenáram számára mutatja a felülhelyezósi kapcsolásokat és pedig: 60 (A)-nál és (B)-nél a (T) felülhelyezési transzformátornak tekercsei a külső vezetékekbe vannak beiktatva, illetve bekapcsolva és pedig (A)-nál különálló és a hálózatáramtól előmágnesezett vasmagok- 65 kai, (B)-nél pedig közös vasmagokkal, ellenfcapcsolás mellett, úgyhogy a háló: zati áramnak előmágnesező hatása megszüntettetik. A (A) kapcsolásnál a külső vezetékekben folyó, felülhelyezett ára- 70 moknak különbözete áramlik, a (B) kapcsolásnál és a vele analóg (C) kapcsolásnál, amelynél a transzformátor magában a nulvezetékben fekszik, a külső veze lékekben áramló, felülhelyezett áramoknak 75 öszege áramlik. A 2. ábra analóg nulvezeték-átvitelt. forgóáram számára, mutat. Az egyfázisú