95896. lajstromszámú szabadalom • Kétrészű üvegűrkövekből álló üvegfal és eljárás annak előállítására

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95896. SZÁM. — VlII/g. OSZTÁLY. Kétrészű üvegürkövekből álló üvegfal és eljárás annak előállítására. Liese Pál műépítész Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 17-ike. A jelen, találmány kétrészű üvegür­övekből álló üvegfalra vonatkozik és 51 ja, hogy az üvegfalnak esetleges meg­irülésénél a megsérült részeket könnyen íhessen kicserélni anélkül, hogy a sértet­ni részek megsérülnének. Javasolták iár, hogy az üvegürkövet két részben, aj tolással állítsák elő oly célból, hogy a ő falazatának vastagsága lehetőleg gyenletes legyen és hogy ekként káros eszültségek elkeriiltessenek. Eddigelé izonban a két félkövet egymással ragasz­•éteg segélyével kötötték össze, melyet a tét félkőnek illesztési hézagába raktak, ía már most pl. az egyik félkő elreped, ikkor ezt, a másik félkővel való benső isszeköttetése folytán, az üvegfal kötésé-Liől nem lehet eltávolítani anélkül, hogy a sértetlen másik félkő meg ne sérüljön Ezen hátrányt a jelen találmány szerint azáltal kerüljük el, hogy az egyes üveg­iirköveknek mindkét felét akként képez­zük ki, hogy azok, külső kerületükön, az illesztési hézag felé keskenyednek és hogy az illesztési hézagot az üvegfalnak hossz­irányára rézsútosan rendezzük el vagy a hosszirányhoz szög alatt hajló részekkel képezzük ki, melyek, a kót félkőnek egy iivegűrkővé, illetve az üvegűrköveknek üvegfallá történő összeállításánál a kötő­anyagnak behatolását megakadályozzák. A két félkő ekkor egymással jól össze van kötve, de azért a megsérült félkövet, az ezt kerületén körülvevő kötőanyagnak el­távolítása után, könnyen lehet eltávolí­tani, mert mindkét félkő az illesztési hé­zagnál csak lazán fekszik egymáshoz, míg a sértetlen félkő az üvegfalnak kötésében sértetlenül marad. Ezenkívül elkerüljük azt, hogy a kötő­anyag úgy, mint az ismeretes, kétrészű üvegürkövekből álló falaknál, az illesztési hézag környezetében az üvegűrkőnek oly felületén feküdjék, melyen a fénysugarak törés nélkül hatolnak át, miáltal ezen a 45 helyen az üvegfalnak fényáteresztőképes­sége és tiszta külseje szenved. Az üvegür­kövek szélén kiképezett Icarimáknak kör­nyezetében, melyek közé a kötőanyagot betöltjük, a kötőanyagnak közben fekvése 50 nem zavar, mert ott a fény nem szenved törést. A találmány szerint a kötőanyagnak be­hatolását az illesztési hézagba továbbá az­által kerüljük el, hogy az üvegűrköveket, 55 az ezeket alkotó két félkőnek egymásra­helyezése után, külső kerületükön az illesztési hézagot szorosan befedő csíkkal vesszük körül, mely az üvegűrköveket egymással üvegfallá egyesítő kötőanyag 60 gai szemben ellenállóképes. Az üvegfal­nak ekként előkészített üvegürkövekből történő előállításánál ki van zárva, hogy az üvegűrköveket egymással összekötő cementhabarcs stb. a két félkő közötti 65 illesztési hézagba behatoljon, sőt ez a fedőcsík elrendezése folytán a habarcstól mentes marad. A megsérült félkövet tehát könnyen akként távolíthatjuk el, hogy a sértetlen félkő az üvegfal kötésében sér- 70 tetlenül marad meg. Hasonlóképpen nem szenved aa üvegfalnak fónyáteresztőképes­sége, valamint két félkő közötti illesztési hézag környezetében annak tiszta külseje sem. 75 A fedőesiknak szoros felfekvését a két fél'kövön igen egyszerű módon azáltal biz­tosítjuk, hogy a csíkot belső oldalán az üveghez tapadó ragasszal látjuk el. Ezál­tal egyúttal a két félkövet, melyek hossz- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom