95896. lajstromszámú szabadalom • Kétrészű üvegűrkövekből álló üvegfal és eljárás annak előállítására
Megjelent 1929. évi november Iió 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95896. SZÁM. — VlII/g. OSZTÁLY. Kétrészű üvegürkövekből álló üvegfal és eljárás annak előállítására. Liese Pál műépítész Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 17-ike. A jelen, találmány kétrészű üvegürövekből álló üvegfalra vonatkozik és 51 ja, hogy az üvegfalnak esetleges megirülésénél a megsérült részeket könnyen íhessen kicserélni anélkül, hogy a sértetni részek megsérülnének. Javasolták iár, hogy az üvegürkövet két részben, aj tolással állítsák elő oly célból, hogy a ő falazatának vastagsága lehetőleg gyenletes legyen és hogy ekként káros eszültségek elkeriiltessenek. Eddigelé izonban a két félkövet egymással ragasz•éteg segélyével kötötték össze, melyet a tét félkőnek illesztési hézagába raktak, ía már most pl. az egyik félkő elreped, ikkor ezt, a másik félkővel való benső isszeköttetése folytán, az üvegfal kötésé-Liől nem lehet eltávolítani anélkül, hogy a sértetlen másik félkő meg ne sérüljön Ezen hátrányt a jelen találmány szerint azáltal kerüljük el, hogy az egyes üvegiirköveknek mindkét felét akként képezzük ki, hogy azok, külső kerületükön, az illesztési hézag felé keskenyednek és hogy az illesztési hézagot az üvegfalnak hosszirányára rézsútosan rendezzük el vagy a hosszirányhoz szög alatt hajló részekkel képezzük ki, melyek, a kót félkőnek egy iivegűrkővé, illetve az üvegűrköveknek üvegfallá történő összeállításánál a kötőanyagnak behatolását megakadályozzák. A két félkő ekkor egymással jól össze van kötve, de azért a megsérült félkövet, az ezt kerületén körülvevő kötőanyagnak eltávolítása után, könnyen lehet eltávolítani, mert mindkét félkő az illesztési hézagnál csak lazán fekszik egymáshoz, míg a sértetlen félkő az üvegfalnak kötésében sértetlenül marad. Ezenkívül elkerüljük azt, hogy a kötőanyag úgy, mint az ismeretes, kétrészű üvegürkövekből álló falaknál, az illesztési hézag környezetében az üvegűrkőnek oly felületén feküdjék, melyen a fénysugarak törés nélkül hatolnak át, miáltal ezen a 45 helyen az üvegfalnak fényáteresztőképessége és tiszta külseje szenved. Az üvegürkövek szélén kiképezett Icarimáknak környezetében, melyek közé a kötőanyagot betöltjük, a kötőanyagnak közben fekvése 50 nem zavar, mert ott a fény nem szenved törést. A találmány szerint a kötőanyagnak behatolását az illesztési hézagba továbbá azáltal kerüljük el, hogy az üvegűrköveket, 55 az ezeket alkotó két félkőnek egymásrahelyezése után, külső kerületükön az illesztési hézagot szorosan befedő csíkkal vesszük körül, mely az üvegűrköveket egymással üvegfallá egyesítő kötőanyag 60 gai szemben ellenállóképes. Az üvegfalnak ekként előkészített üvegürkövekből történő előállításánál ki van zárva, hogy az üvegűrköveket egymással összekötő cementhabarcs stb. a két félkő közötti 65 illesztési hézagba behatoljon, sőt ez a fedőcsík elrendezése folytán a habarcstól mentes marad. A megsérült félkövet tehát könnyen akként távolíthatjuk el, hogy a sértetlen félkő az üvegfal kötésében sér- 70 tetlenül marad meg. Hasonlóképpen nem szenved aa üvegfalnak fónyáteresztőképessége, valamint két félkő közötti illesztési hézag környezetében annak tiszta külseje sem. 75 A fedőesiknak szoros felfekvését a két fél'kövön igen egyszerű módon azáltal biztosítjuk, hogy a csíkot belső oldalán az üveghez tapadó ragasszal látjuk el. Ezáltal egyúttal a két félkövet, melyek hossz- 80