95887. lajstromszámú szabadalom • Forgó nyomaték átvitelére való kapcsolás

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95887. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Forgó nyomaték átvitelére való kapcsolás. Dr. Ing-. Junkers Hugó műegyetemi tanár Dessau. A bejelentés napja 1927. évi október hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 29-ike. Ez a találmány olyan kapcsolóra vonat­kozik, amely főleg valamely aránylag lassú járású forgattyús gépnek valamely gyorsan forgó géppel való összekötésére 5 alkalmas. Az ilyen elrendezésnél fontos, a forgó nyomatéknak ingadozásait meg a forgattyús gépnek forgási sebességét a gyorsan járó géptől távol tartani, mivel máskülönben ntóbbinak és a közbenső 10 hajtóműnek olyan erősre kellene mére­tezve lennie, hogy a fellépő erők maximu­mát is kibírhassa. Erő- és sebességki­egyenlítő célra külön lendítő tömegek is alkalmazhatók ugyan, de úgy a lendítő 15 kerék elrendezésénél, mint pedig a minden géprésznek a fellépő maximális erőkhöz megfelelő méretezésénél tetemes súly al­kalmazása szükséges, ami — különösen járművek gépeinél — gyakran nem kívá-20 natos. Ennek a találmánynak rendeltetése: hogy a teljes üzembiztonság megtartása és nehéz lendítő tömegek mellőzése mel­lett a gyorsan járó gép meg a közbenső 25 hajtómű csupán a középerőknek megfelelő méretezéssel legyen ellátható. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a hajtó és a hajtott gép közé egy olyan kapcsolót iktatunk, amely két fő-30 részből és pedig egy rúgózó engedékeny tagból, meg a forgó nyomaték bizonyos mértékének elérésénél csúszó másik tagból •— áll, amelyek a forgó nyomaték átveze­téséhez képest tetszőleges sorrendben kap-35 csolhatók egymás mögé, úgyhogy a tovább vezetendő forgó nyomaték teljes értékének átvitelében mindkét tag résztvesz. A forgó nyomatéknak és a forgási sebes­ségnek ingadozásai mellett a rúgózó kap­csolótag rúgói váltakozva hol feszültséget, 40 hol meg feszültség alól való felszabadulást idéznek elő; ez azután állandó energia­tároló gyanánt működik, ami a lendítő ke­kékhez hasonlóan, azonban sokkal keve­sebb súly alkalmazásával egyenlíti ki az 45 említett ingadozásokat. Túlságosan nagy forgó nyomatéknak fellépte esetén a rú­góknak meg nem engedett túligénybevéte­lét ütközőkkel vagy hasonlókkal háríthat­juk el. A rúgózó kapcsolótag ilyenkor 50 ugyan már nem engedékeny közbenső tag gyanánt működik, mindazonáltal még sem vivődik át a túlságos nagy forgó nyoma­ték, minthogy most a csúszó kapcsolás jut szerephez, amely az átvihető nyomatékot 55 felfelé határolja. A rúgós meg a csúszó kapcsolás is isme­retes ugyan; míg azonban a rúgós kapcso­lás a hajtott gépet meg nem engedett ma­gas igénybevételtől megvédeni nem tudja, 60 a csúszó kapcsolás pedig egyenlőtlen forgó nyomatékot csak állandó energiavesztéssel és a dolgozó alkatrészeknek erős felmele­gedése mellett volna képes kiegyenlíteni; — a kétféle kapcsolónak ezen találmány 65 értelmében való egyesítése által azt az új hatást érjük el, hogy a két kapcsolófajtá­nak előnyei egyesülnek, hátrányai meg ugyanakkor elhárulnak; túligény­bevétellel szemben megbízható védelmet 70 nyerünk, a forgó nyomaték kiegyenlítése pedig energiaveszteség nélkül következik be. Ez azonban ismét jelentékeny súly­megtakarítást eredményez és növeli egy­úttal az üzembiztonságot is. 75 Az új kettős kapcsolónak résztagjai kon­struktive egységet is alkothatnak, pl. kö­zös tokban helyezhetők el, de térbelileg el

Next

/
Oldalképek
Tartalom