95879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyhatások gyorsaságának növelésére

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. c MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95879. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás vegyi hatások gyorsaságának növelésére. Gáti Béla nyugalmazott posta-'távírda műszaki igazgató Budapest. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 25-ike. Már az alchiinisták rájöttek arra, hogy a folyadékok között a vegyi hatások jobban sikerülnek. Szilárd testeket még nem rég is csak különleges fogásokkal sikerült vegyi hatásra bírni, például nagy nyomás alkalmazásával. A gázok is rendes körülmények közt elég in aktívok, például hidrogén- és oxigéngáz évtizedeken át sem hat egymásra közönséges hőmérsékleten. 300 fokon azonban már pár óra múlva víz keletkezik, 600 foknál már gyors az átalakulás, 700 foknál pillanatszerüen megy végbe. A már régebben ismert oldóhatúson és hőhatáson kívül újabban a katalizátorokat kezdték használatba venni. Mindezen tüneményeknél tulajdonképen a molekulából keletkezett ionok játszák a főszerepet. A fentebb említett eljárásokon kívül az elektrolytikus eljárásokat is alkalmazzák, azaz a vezető folyadékokon átmenő áram hatását is felhasználják. A gázok ionizálásának felhasználására azonban nem gondoltak. Vannak ugyan eljárások, amelyek a füstgázokban lebegő szilárd alkatrészeket elektromosság segélyével csapják le, Cotrell-eljárás stb., ezeknél azonban a libegő szilárd alkatrészek elektromos töltésének megsemmisítése a cél, hogy a szilárd alkatrész ilyenformán a gázból lecsapódjék. A gázok ionizáló hatását azonban az új vegyületek előállításánál is felhasználhatjuk az alábbi eljárás szerint. Néhány példát említek: 1. Olajok nyerése szénporból. A Bergius-eljárás szerint a hidrogénarázit nagy nyomás alatt hozzuk a finoman Miött szénnel érintkezésbe. Ha előzőleg gondoskodunk arról, hogy a hidrogén atomizálva legyen, azaz ne molekulád 40 alakban hasson a szén részecskékre, akkor a nagy nyomás fölösleges, a hatás a nagy feszültségű elektromosságnak kitett és így atomjaira szakadt hidrogén segélyével nagy nyomás nélkül is létrejön. 45 2. Olajok szilárdítása: A telítetlen zsírsavakba hidrogént vezetünk, a hidrogén katalizátorok segélyével a zsírsavakat telíti és a folyékony olajokból kemény zsírok keletkeznek. Ugyanezt 50 a hatást nagyfeszültségű elektromosság segélyével atomjaira bontott hidrogéngáz útján katalizátor nélkül is elérjük és így a katalizátor eltávolításának bonyolult munkája és az ennek megfelelő költségek 55 megszűnnek. 3. Gyógyító hatások: Az élő szervezetben rádiumsugárzás, röntgensugárzás stb. segélyével igyekeztek eddig szabad ionokat előállítani. 60 Nagyfeszültségű elektromosság segélyével megfelelő gázban előállított ionokat közvetlen a beteg testrészre vezethetjük, ahol ezek hatásukat kifejthetik. Az ionmenynyiség szabályozása teljesen a kezünkben 65 van és a gázokat is mi magunk választhatjuk. A fenti példákban leginkább a hidrogénatomra terjeszkedtem ki, amelynek segélyével redukálások vagy telítések vé- 70 geahetok. Természetesen azonban az ionizálást minden gázra megejthetjük és mindig a célunknak megfelelő gázt választhatjuk ki. A példáknak felsorolása nem lehetséges, hiszen akkor az egész kémiát 75