95877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony tüzelőanyag előállítására

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI |||j| |p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95877. SZÁM. — IV/c. (II a.) OSZTÁLY. Eljárás folyékony tüzelőanyag előállítására. Dr. Flores Emil Márton vegyész Buenos-Aires. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 15-ike. Ez a találmány folyékony tüzelőanyag nagybani előállítására való eljárásra vo­natkozik. A találmány útján előállított folyékony tüzelő a legkülönbözőbb cé-5 lókra alkalmazható; a találmánybeli el­járás pedig lehetővé teszi a tüzelőanyag­nak gazdaságos előállítását. A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy a legalább egy alkoholt 10 tartalmazó terméket legalább egy karbu­ráló szerrel együtt desztilláljuk. Az eljárás úgy hajtható végre, hogy a tetszőleges származású cefre alkoholos er­jedésének termékét, amely még szekunder 15 terméket (azaz olyan termékeket tartal­maz, amelyek az alkoholos erjedés kezdete után meginduló másodlagos erejedési fo­lyamatokból származnak) alkalmazunk, de használhatunk nyers alkoholt (azaz a 20 100° C alatt nyert párlási termékeket, amelyek víztől elkíilöníttettek lehetnek), vagy csak a másodlagos erjedéseknek ter­mékeit (mint a desztilláció elő- ás utóter­mékeit) vagy természetes etilalkoholt is. 25 Felhasználható továbbá szintetikus etilal­kohol is akár nyers, akár tiszta állapot­ban. A tüzelőanyag előállításához alkal­mazott nyers termékhez és pedig az alko­holos erjedés befejezte után nyert nyers­!0 cefréhez — még mikor ez az erjedt cefre az erjesztő tartányban van és még semmi­féle más kezelésnek alá nem vetettük —, vagy a nyers alkoholhoz, vagy az akár szintetikus, akár természetes ©tilalkohol-15 hoz a karburáló szeren kívül még denatu­ráló, a további erjedést meggátló anyago­kat, valamint szagosítót vagy festékeket is adhatunk. Az „alkoholos erjedés" kifejezés alatt 0 ebben a leírásban az élesztőknek valamely erjeszthető szénhidrátra való hatását kell érteni, azaz diasztázénak, vagy enzimnek (redukciós, oxidációs, hidrolitos) mint az oxidáze-, szukráze-, Büchner-féle zirnaze­na'k a közvetlenül erjeszthető cukorra pl. 45 glukózé, dextróze, galaktóze, mannóze, laevulóze vagy a közvetve erjeszthető (azaz inverzió után erjeszthető) cukorra pl. a diszaccharidekre, mint szaccharózere vagy nyerscukorra maltózéra vagy árpa- 50 malátacukorra, laktózéra avagy tejcu­korra való hatása értendő, amely folya­mathoz még a különböző fajtájú mikro­báknak és baktériumoknak (bacillusok­nak, kokkuszoknak stbnek) tevékenysége 55 is járulhat, aminek jelenléte a másodlagos erjedési folyamatot idézi elő ós amiknek megvan az a tulajdonságuk, hogy az alko­holt vagy a képződött alkoholokat oxigén­dús anyagokká — étánál-lá (acetalde- 60 hiddé), ecetsavvá, vajsavvá, tejsavvá, bo­rostyánkősavvá, citromsavvá, glicerinné és számos más származékká — alakít­ják át. A tüzelőanyag a találmány szerint úgy 65 nyerhető, hogy az alábbiakban (A) alatt felsorolt anyagok valamelyikét a (B) alatti felsorolásban szereplő karburáló anyagok valamelyikével desztillálásnak vetjük alá. 70 (A) I. erjedésképes anyagoknak, mint 1. cukortartalmú anyagoknak, minők a nád- vagy répamelassz, törköly, mahua­virág, (Bassia-Latifolia, Sapotaceák csa­ládja), mangó-gyümölcs (Mangifera In- 75 dioa Anarcadiaceák családja), agavé (Agavé Americana, Amaryllidaceák csa­ládja) és másoknak, 2. keményítőtartalmú anyagoknak, mi­nők a kamota (lásd Révay Lexikon X. kö- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom