95858. lajstromszámú szabadalom • Öntöző fúvóka

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95858. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Öntözőfúvóka. Kemény Gyula mérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 6-ika. Ismeretesek félkörben esőztető pázsitlocsoló kertirózsák, amiknek az a rendeltetésük, hogy éles határvonalakkal máradjon abba az öntözés az épületek és a 5 gyalogutak felé. Az ilyenek a teljes körökre ható rózsák fojtásából vagy metszetéből vannak szerkesztve és az a hátrányuk van, hogy a hord távolság csekély, a fajlagos esőmennyiség egyenlőtlen, a 10 párolgás pedig túlságos nagy, úgyhogy az ilyen fúvókák a nagyüzemi gazdaságosságot igénylő gazdasági öntözésre egyáltalán nem alkalmasak. Ismeretes olyan javaslat is, hogy az ön 15 tözés szórólapáttal ellátott fekvő sugárcsővel, még pedig hátrafelé irányítottan történjék, hogy a kezelőszemélyzet vetemény kár ok elhárítása céljából a még száraz talajon járhasson. így azonban az egy 20 helyből öntözött területdarabok szegélyeire túlsók, közepére ellenben túlkevés víz jut s ez az eltérés, továbbá az illető területdarabok ékalakja meggátolja, hogy egységes öntözőirány mellett valami ki-25 egyenlítést érjünk el. A vízelosztásbeli nagy különbségek az egyszeri öntözés esőmagasságát igen alacsony határok alá szorítják. Nyilván ezen hátrányok miatt van az, hogy az ilyen öntözőeljárás nem ke-30 rült még gyakorlati kivitelre. Jelen találmánynak az a célja, hogy mindezen hátrányokat kiküszöbölje. A találmány ugyan félkörszerű öntözőegységből indul ki, hanem a félkörszerűség 35 most már nem Öncél többé, hanem csupán közreható segédeszköz annak a főcélnak szolgálatában, hogy teljes földsávokat egy irányból öntözhessünk és az öntözőberen. dezés helyváltása alkalmából a folytatólag következő, egyelőre azonban száraz 40 földsávon át haladhassunk. A találmány lényege a kiömlő öntözővíznek sajátlagos vezérlésében nyilvánul meg, amikor is a szerkezeti kiképzés révén valamely nyomócsőnek felfelé irányított teljes vízszol- 45 gáltatmányát gyakorlatilag ütközés- és örvénylésmentes hozzávet őssel úgy áramoltatjuk keresztül egy félkörszerű kiömlőnyíláson, hogy a kiömlési félkör belső élét érintő felső vízsugarakat úgy a ki- 50 ömlőnyílásban, mint azt megelőzőleg és követőleg is egy féloldali vízsugárlövő pályán vezetjük, míg a félkörszerű kiömlőnyílás külső élét érintő alsó vízsugarakat közvetlenül átbuktatjuk és a kétféle suga- 55 rakat a kiömlőnyílásban annyira egymáshoz szorítjuk, hogy azok egymásközti kölcsönhatása révén folytatólagos átmenetességgel lövelőleg is, fékezőleg is befolyásoljuk a közbenső vízsugarakat. 60 Egyrészt az ütközés- és örvénylésmentes beömlós, másrészt a hosszú sugárvezeték, továbbá a félkörszerű kiömlőhasítéknak aránylag csekély kontrakciója folytán már alacsony üzemnyomásnál is nagy 65 hordtávolságot érünk el, úgy hogy az ilyen félkör területe nem kisebb, mint azé a teljes köré, amit azonos üzemnyomásnál közönséges öntözőfejekkel nyerünk. A kiömlőnyílásnak alsó ajakszerű külső részén 70 való átbukás folytán az esőztetés már a fúvóka közvetlen közelében kezdődik. A külső és belső sugaraknak a közbenső sugarakra gyakorolt hatása alatt az esőztetés a félkörön mindenütt egyenletes, 75 Ugyanis a felső sugár magával ragadja