95848. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű kilugozóberendezés

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95848. SZÁM. — IY/d. OSZTÁLY. Folytonos üzemű kilúgozóberendezés. Dobler Lajos gyárvezető Kapuvár, Öntéspuszta. A bejelentés napja 1925. évi december hó 1-je. A találmány folytonos üzemű kilúgozóberendezés, amellyel valamely nyerstermékből a benne foglalt, folyadékban — pl. vízben — oldható anyagot az ellen-5 áramlás elve alapján tömény oldat alakjában kinyerhetjük. A berendezés például a cukorgyártásban alkalmazható a répaszeletben foglalt cukor kilúgozására. A csatolt rajzon példaképen egy ily 10 rendszerű, a cukorgyártásban alkalmazható berendezést tüntettünk fel vázlatosan. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés lényeges, az elvet szemléltető részét mii-15 tatja vázlatos oldalnézetben metszve. A 2. ábra az egész berendezés oldalnézete. A 3. ábrán a 2. ábrának megfelelő berendezés látható hosszmetszetben, míg vé-20 gül a 4. ábrán a 2. és 3. ábra x—x vonala mentén vett keresztmetszet van feltüntetve. A lényegileg U-alakban kiképezett (1) 25 lúgozótartányt (1. ábra) a (2) és (4) oldalfal határolja; közepén a (3) válaszfal van elhelyezve, amely nem nyúl a tartány fenekéig, úgyhogy a tartány két szára alul közlekedik egymással. A tartányt elől és 30 hátul, a rajzsíkkal párhuzamos falak borítják, amelyek közül az elől fekvőt az 1. ábrán eltávolítva képzeljük. A tartány két szára továbbá nem függőleges, hanem a rajz szerint kb. 45°-os 35 szög alatt lejtősen van elrendezve; az alsó részében, a (3) válaszfal alatt, valamint fölötte, a válaszfal síkjában egy-egy (5, 6) tengely van forgathatóan ágyazva, amelyek mindegyike egy-egy (7, 8) lánckere-40 ket hord. A két lánckeréken fekszik a (9) lapátokkal ellátott (10) szállítólánc. A (8) lánckerék tengelyét egy, az 1. ábrán fel nem tüntetett szíjtárcsával vagy más hajtószerv útján forgathatjuk. Ha az (1) tartányba (I') végén, pl. répa- 45 szeletet adagolunk és a (8) lánckereket a (11) nyíl értelmében forgatjuk, akkor a szállítólánc a répaszeletet a tartány (II') lenekére szállítja, majd a tartány fenekét megkerülve a, legmagasabban fekvő (III') 50 ponthoz viszi, ahol a répaszelet a tartányból kihull. Ezzel egyidejűleg a tartány (III') pontján meleg vizet bocsátunk be, amely a szállítólánc által továbbított répaszeletet 55 átjárva a (12) nyilak szerint a tartány (II') fenekére áramlik, ezután a másik szaron a (I') pontig emelkedik és a tartányból ezen a ponton kiömlik. A folyadék ezen áramlási útját azáltal érjük el, hogy 60 a tartány két szárát egyenlőtlen hosszal képezzük ki, úgyhogy a (4) tartányfal felső (I') éle alacsonyabb, szinten fekszik, mint a (2) tartányfal (III') éle, ahol a folyadék a tartányba ömlik. Ezt a magassági kii- 65 lönbözetet a rajzon (d)-vei jelöltük. A folyadék tehát ezen elrendezés folytán mindig csak a (12) nyilak értelmében áramlik a szakadozott vonallal jelölt úton a tartányon keresztül. Minthogy a répaszeletet a (10) lánc a víz áramlási irányával ellenkező irányban, a (13) nyilak értelmében szállítja az eredményvonallal megjelölt úton, a kilúgozó folyamat az ellenáramlási elv alap 75 ján megy végbe. A találmány szerinti egész berendezés ily, az 1. ábrán feltüntetett tartányokból álló battéria (2. és 3. ábra). A példaképen feltüntetett esetben öt (I, II, III, IV, V) 80