95824. lajstromszámú szabadalom • Mozgó ferderostély hosszirányban mozgatató rostélyrudakkal és egymás föltt elrendezett több rostélyágyazattal

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95824. SZÁM. II/c. OSZTÁLY. Mozgó ferderostély hosszirányban mozgatható, hosszanti rostélyrudakkal és egymás fölött elrendezett, több rostélyágyazattal. Pluto Stoker Company K. & F. Weiss cég1 Wien. A bejelentés napja 1926. évi március hó 8-ika. Silány minőségű, nagy hamutartalmú és sok vizet tartalmazó tüzelőanyagok­nak elégetése legelőnyösebben önműködő, ferderostólyokon történik, melyeknek két válfaját különböztetjük meg, nevezete­sen az egyik szerint a helytálló lépcsős rostélyhozi hasonlóan van kiképezve és hosszirányban sok lépcsőre van osztva, melyek valamely módon egymással ellen­tétesen mozognak, míg a másik válfaj szerint a ferderostély hoz hasonlóan szé­lességi irányban hosszanti rostélyrudakra van felosztva, melyek valamely módon ugyancsak egymással ellentétesen mo­zognak. A fentemlített tüzelőanyagokat igen vastag rétegekben égetjük el és így élén­kebb szításra van szükség, mint amilyen a fentemlített rostélyrendszereknél lehet-i séges. Jelen találmány célja abban áll, hogy ezt a szítómozgást hosszanti ros­télyrudas rostély oknál fokozzuk, az el­égési folyamathoz alkalmazzuk és egy­szersmind a meghatározott helyeken el-i rendezett kevés lépcső segélyével a tü­zelőanyag helyes összekeverését érjük el. A lépcsők számát, azoknak beosztását, stb. a tüzelőanyagnak megfelelően vá­laszltjuk. ) Az 1. ábrán pl. (a) az elgázosító-sza­kasz (b) és (c) a fö elégetőszakasz, (d) pedig a salakrostély. Az (a) szakaszon ki­szárított és felhevített tüzelőanyagot (1)­nél a (b) rostélyra buktatjuk. Ezáltal a 5 mélyebben fekvő részek felülre kerülnek és a tűz által a (b) rostélyon meggyújtat­nak. A második (2) lépcsőnél az esetleg képződő salaklepények összetöretnek. A rostélyfelületnek a rostélyrudaknak hosz­szanti mozgása révén előidézett felosz- 40 tása az alkalmazott lépcsőkkel egyetem­ben azt eredményezi, hogy nagyobb mé­retű salaklepények nem keletkezhetnek. A különböző szakaszok egymás fölött fekvő két rostély rúdjának mozgása emel- 45 lett ellentétes értelmű. Az egyes rostélyok mozgatás vagy kü­lön-külön saját (e) tengelyről történik, vagy pedig azáltal, hogy az egyik sza­kasz felső rostélyrúdjait a másik szakasz 50 alsó rostélyrúdjaival megfelelően kap­csoljuk. Az első esetben az egyes részek­nek különböző mozgássebességet adha­tunk, úgyhogy pl. a rostély vége felé ki­sebb sebességet létesítünk, miáltal a sa- 55 lak torlódása és kiégése következik be. A 2. ábra a rostélyoknak csavarok segé­lyével való olyatén kapcsolását mutatja, hogy pl. a felső szakasz (a2) rostélyrúdja az alsó szakasz (bl) rostélyrúdjával van 60 kapcsolva. A felső (a) rostélyszakaszhoz tartozó (a2, a3) rostélyrudak itt oldalt kiálló (f) karimával vannak ellátva, mely a szomszédos rostély (g) hasítékán hatol keresztül és csavarok vagy effélék 65 segélyével a másik (b) rostélyszakasz alatta fekvő, szomszédos (bl, b2) rostély­rúdjaival van összekötve. Az első rostély­szakasz első rostélyrúdja tehát a máso­dik rostélyszakasznak nem első, hanem 70 második rostélyrúdjával van csavarok segélyével összekötve. Ennélfogva a kü­lönböző rostélyszakaszhoz tartozó, szom­szédos rostélyrudak egyazon mozgást végzik. 75 A (h) csövön keresztül az egyes szaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom