95817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánypogácsa előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95817. SZÁM. — IV/e. (X/h.) OSZTÁLY. Eljárás takarmánypogácsa előállítására. Kjaerg-ard Christian Nikolaj igazgató Vanlose (Dánia). A bejelentés napja 1927. évi november hó 22-ike. Eddigelé is megkísérelték már különböző ipari üzemek, pl. sörfőzdék, cukor-és konzervgyárakban nyert organikus eredetű hulladékanyagnak oly irányban 5 való feldolgozását, hogy az mint táplálék pl. az olajpogácsa módjára felhasználható legyen. Figyelembe vettek oly anyagokat is, melyek nagyobb mennyiségben fordulnak elő, pl, cukorrépaszelet, törköly, stb. 10 Mivel a kísérletek közben kézenfekvő volt, ezeket az anyagokat eredeti, természetes víztartalmukkal, mely kb. 75— 90%-ot tesz ki, gödrökben tárolták, de eközben kitűnt, hogy ezáltal a rendelke-15 zésre álló néhány rövid hónap múlva, amikor az anyag etetésre került, a tápérték lényeges része, nevezetesen kb. 20— 60% elvész. Ezek az eljárások tehát nem vezethettek a kívánt eredményre. 20 Ezenkívül megkísérelték azt is, hogy ezeket az anyagokat egyenkint szárították és azokat szárított állapotban alkalmazták mint takarmányt. De ez az eljárás sem vezetett kielégítő eredményre, egy-25 részt mert ilyen állapotú takarmány nem tartalmazza mindazokat az anyagokat, melyek a tápláláshoz szükségesek, továbbá nem keverhető más hasonló módon készített takarmánnyal. Nehézséget képez tn-30 vábbá az is, hogy pehelykönnyű szárított anyagot a vályúba való beöntés után a marha szétfújja, továbbá az is, hogy a takarmány helyszükséglete akkora, hogy igen nehezen raktározható. 35 Eddig tehát nem volt lehetséges, hogy ezeket az anyagokat mint marhatakarmányt kielégítő eredménnyel alkalmazzák. A találmány e hátrányokat kiküszöböli 40 és lényegileg abban áll, hogy a hulladéktermékek víztartalmának nagy részét elvonjuk, úgyhogy az ezen anyagokból készült keverékben 16%-nál kisebb a víztartalom, miáltal közönséges raktározas esetében a penész képződését megakadá- 45 lyozzuk. A keverék elkészítésénél ügyelnünk kell arra, hogy az alkotó részek egyike vagy többje megfelelő mennyiségű kötő-, illetőleg ragasztóanyagot tartalmazzon. Így pl. 50 nem alkalmazható kizárólag száraz törköly, de pl. igen jól használható a szárított répaszelet. A keverést igen gondosan és alaposan kell végezni, hogy az anyag lehetőleg 55 egyenletes legyen. A fenti értelemben készült keverék összetételére például szolgál az alábbi Összeállítás: 70% szárított cukorrépaszelet, 60 20% szárított törköly, 10% lucerna. Ez az összeállítás kiváló eredményt ad, de azért természetesen sokféleképen variálható, úgyhogy az eredmény mindig 65 megfelelő legyen. A keverés befejezte után a keveréket úgy sajtoljuk össze, hogy abból kemény, jól raktározható pogácsát kapunk. Erre a célra önmagában ismert szerke- 70 zetű pogácsaprést alkalmazhatunk. Mivel az ily sajtó nem jellemző a találmányra, annak kiviteli példáját nem is tüntetjük fel, mert a leírt célra egymástól eltérő sajtók, pl. brikettsajtók is egyforma jó 75 eredménnyel alkalmazhatók. Az egy pogácsa sajtolásához szükséges takarmánymennyiséget a sajtóban lemérjük. Ezután a lemért anyagot a sajtóban egészen 350 atm.-ig terjedő nyomásnak vet- 80