95809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózás anyagok nemesítésére

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JKHBffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95809. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY Eljárás cellulózás-anyagok nemesítésére. Arnold Print Works cég* North Adams, Massachussets (É. A. E. A.). A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 20ika. A jelen találmány textilanyagok és egyéb cellulózanyagok nemesítésére vonatkozik, mint amilyenek a gyapot, juta, vászon, rámié, fa és más növényi rostok, 5 például gyapotfonalak vagy gyapotszövet; vonatkozik továbbá az ezen kezeléssel kapott uj textiltermékre. Eddigelé az ilyen anyagszerkezeteket oldószerrel vagy részlegesen ható oldó-10 szerrel kezelték és más kémiai kezeléseknek vetették alá oly célból, hogy azoknak szerkezetét cellulóz-származékok képzése útján visszaállítsák és a természetes anyaggal, fonallal vagy anyagszerkezettel 15 összehasonlítva új és jobb fizikai állapotba hozzák. A jelen találmánynak egyik célja az, hogy az ilyen anyagok kezelésének fokozatait megjavítsuk idő- és anyagmegtaka-20 rítás, az eredmény biztonsága, a termék jósága és végleges állapota szempontjából. Az eddigi eljárások a jelen eljárás szerint elért eredményeket nem érik el és ezenfelül azoknak foganatosítása a stabi-25 litás hiánya és a szükségszerűen alkalmazott reagenciák változó minősége folytán általában nehézségekkel jár. Például egy eddig előszeretettel használt oldószer réznek ammoniákos oldata, az úgynevezett-30 cupróammonium. Eddigelé szokásos, esetleg szükséges volt alkalilúgot tartalmazó oldat használata, minthogy a reagens al kalikus jelleg nélkül nem hat biztosan és kielégítően a rostos cellulózára. Ez a tény 35 azonban ezen reagens használata ellen szól, minthogy réznek alkalikus ammoniákos oldata hajlamos arra, hogy rézoxid kiválása mellett magától lecsapódjék. Ez a körülmény azonban bizonytalan eredményekhez vezetett és szükségessé tette az 40 oldat gyakori megújítását, úgyszintén a szövet nem eredményes és káros kezelésének veszélyével járt az esetben, ha az oldat a kezelés folyamán megbomlott. Növényi rostos szöveteknek ilyen keze- 45 lései eddig hatásaiknál fogva nagyjában megegyező csoportokba voltak foglalhatók és pedig olyanokba, amelyekkel mercerizált termékeket és olyanokba, amelyekkel pergamentes árukat állítottak elő, bizo- 50 nyos eltérésekkel a szövet felületének fizikai tulajdonságaira vonatkozólag, mint amilyenek selyemszerű fény elérése mercerizálás és nyújtás útján vagy redőzött és kreppszerű hatások vagy a növényi ros- 55 ton elért gyapjúszövetekhez hasonló hatások. A jelen találmány szerint azt a hatást érjük el, hogy a komponens fonalakat hosszú szálú vászon természetes sajátságaival bíró fonalakkal alakítjuk át vagy 60 konvertáljuk, amennyiben a nyert termék finomfogású, sima, fényes, áttetsző bőrszerű felülettel kissé csökkentett hajlíthatósággal, nagy abszorpcióval és permeabilitással, megnövekedett húzási ellen- 65 állással bír és mentes bolygó finom fonalaktól, vagy a szétfoszlástól. Textilanyagok kezelése esetén a legalkalmasabb anyag a gyapot. A jelen eljárás szerint a kezelendő anya- 70 got lemért mennyiségű reagenssel és azután a szerkezetébe behatolt reagenssel együtt olyan cellulóza-oldószerrel hozzuk össze, amely alkalmas arra, hogy a kezelendő anyag által hordott reagensnek ol- 75 datban való jelenléte folytán aktiváltas-