95764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórcián előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI IHi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95764. SZÁM. — lY/h. OSZTÁLY. Eljárás klórcián előállítására. I. G. Farbeniiidustrie Aktiengesellschaft cég* Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1927. évi október hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 20-ika. A szakirodalomban többféle eljárás ismeretes klórciánnak előállítására, amelyeknek gyakorlati értéke azonban különböző tetemes hiányok folytán nagyon kor-5 látóit, úgyhogy a nagyüzem számára eddigelé még hiányzik egy praktikus, egyszerű, olcsó és tekintettel az alkalmazásra kerülő anyagok mérg-es voltára, lehetőleg veszélytelen eljárás. 10 A legrégibb eljárás klórcián előállítására (Berzelius, Jahresberichte 8, 89, 1 és 12. 79. 1.; Wöhler, Ami. 73. 220. 1.; Cahours és Cloez, Ann. 90., 97. 1.) higanycianidból és klórból, a higany magas áránál fogva a 15 gyári gyakorlatban nem jön számításba. Más eljárások klórcián előállítására szabad, vizes kéksavat használnak (például ÍSerthollet, Annales de Chimie et de Phy-sique (1) 1., 35. 1.; Price és Green, Central-20 blatt, 1920., IV. kötet, 14. 1., Maugin és Simon Centralblatt, 1921., I. kötet, 785. 1.). Széknél az eljárásoknál kéksavveszteségek lépnek fel, azonfelül a klórciándesztillátum erősen kéksavtartalmú, úgyhogy ezek 25 az eljárások nem gazdaságosak és a szabad kéksavval való dolgozás folytán az üzemnél sok veszéllyel és komplikációval vannak összekötve. Azon további eljárások, amelyeknél a 30 szabad kéksavval való dolgozást azáltal kívánták elkerülni, hogy ciánsóknak vizes oldatába klórt vezettek be, nem váltak be, mert ekkor túlnyomóan nem kívánatos melléktermékek keletkeznek. 35 Azok a. javaslatok, hogy az ilyen fajta cserebomlásoknál a melléktermó keket cinkszulfát hozzáadásával visszaszorítsák (1. Maugin ós Simon, Comptes rendus de l'Acadómie des Scienses, 1919, é0 383—86. 1.), szintén nem vezettek gyakorlatilag használható eredményre. Azonfelül a cink jelenléte zavarólag hat a klórciánnak oldatokban való közvetlen cserebomlásainál. Avégből, hogy öiánsóoldatok fölöslegé- 45 nek bontó hatását a képződött klórciánra kikapcsolják, Hantzsch és Mai megkísérelték (Ber. 28. kötet, 2471. 1.) klórciánnak előállítását akképen, hogy ciánnátriumoldatot egyidejű hűtés közben lassanként, 50 cseppekben bevezettek klórvízbe. Ezen eljárás szerint azonban a klórciánnak csak rendkívül híg oldatait (kb. 20 g. klórcián 1—1.5 liter vízben) kapjuk, amelyek közvetlen cserebomlásra nem hasz- 55 nálhatók és amelyekből ennek folytán a klórciánt desztilláció vagy alkalmas, indifferens oldószerekkel való extrahálás útján kell elkülöníteni és koncentrálni, ami az eljárás technikai foganatosítását 60 komplikálja és kevésbbé gazdaságossá teszi. Mi már most azt találtuk, hogy igen egyszerű módon juthatunk tiszta klórciánnak vízben való nagyon koncentrált telített 65 oldataihoz, amelyek a klórciánnak további kémiai cserebomlásainál közvetlenül alkalmazhatók, ha a klórt mint klórhidrátot (C1.,8H,0) (K. A. Hofmann, Lehrbuch d. anorg. Chemie, 7. kiadás, 190. 1.) vizes 70 szuszpenzióban hűtés közben (előnyösen 8° C. alatt) leválasztjuk és az így kapott klórhidrátot ugyanabban a klórhidrátedényben ciánsók oldataival (pl. ciánnátrium vizes oldataival) jó kavarás és 75 hűtés közben megbontjuk. Avégből, hogy a klórhidrát leválását és annak ciánsóknak kiadós hűtés közben (a fürdő hőmérsékletét mind a két esetben előnyösen kb. 0°-nál tartjuk) való sima 80 bomlását veszteségektől és mellékreakcióktól megóvjuk, előnyös a hűtés kényei-