95753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőnek közvetlenűl a tűztérben való előhevítésére

Megjelent 1929. évi december lió 2-áit. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95753. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Eljárás levegőnek közvetlenül a tűztérben való előhevítésére. Dvorák Emánuel mérnök Prága. A bejelentés napja 1927. évi október hó 17-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi október hó 20-ika. A találmány azon a gondolaton alapul, hogy a hő a tűztér oldalrészeinek vagy levegő, főleg szekundér levegő vezetésére vagy elosztására alkalmas részeinek ia-5 laiba megy át és hogy azok túlságos mérvű íelhevülését azáltal akadályozzuk meg, hogy azon teret, melyen az elő hevítendő levegő áthalad, fémből való gyaluforgácsokkal vagy a kívánt alakkal 10 vagy szemcsézéssel rendelkező más maszszával (hálókkal, huzalokkal alkalmas módon elrendezett fémlemezekkel és effélékkel) töltjük meg, mimellett ezen töltés a felhevített levegővel intenzíven érint[5 kezik. Ilymódon nemcsak a parázs által veszélyeztetett falak kívánt lehűtését, hanem az előhevítendő levegő aránylag nagymérvű előhevítését érjük el, mert a hűtött felületek aránytalanul kisebbek, !0 mint a felhevített falak, az előhevítendő levegő sebessége pedig nagy és mozgásának iránya állandóan változik, amiáltal az egyes légrétegek kölcsönös összekeve rődését idézzük elő. 5 A rajz vázlatosan a találmány alkalmazásának néhány foganatosítási példáját mutatja. Az 1. és 2. ábra értelmében a találmányt lángcsöves kazánon alkalmazzuk. Az 1. 0 ábra jobboldali fele és a 2. ábra azon esetet szemlélteti, amelyben a szekundér levegő a szabályozó (a) zárószerven át az (1) irányban a fémből való gyaluforgácsokkal töltött (A) oldalfal üregébe 5 vagy nyomással lép be, vagy pedig a tűztérben uralkodó depresszió által beszívatik. Az oldalfal belsejét esetleg kis (b) rostély segélyével vagy tetszőleges más módon két térre osztjuk, melyek közül az alsó (c) tér nincs gyalúforgácsokkal meg- 40 töltve, hogy a szükséges légmennyiség az üreges (B) haránttartóig juthasson, mely ugyanazon alapelvek szerint van megszerkesztve, mint az (A) oldalrészek. Az (A) oldalrészek és a (B) haránttartó töl- 45 tése a (d) és (e) fűtőfelületeket intenzíven hűti, miután a töltés ezen fűtőfelületekkel nagy felületen érintkezik, ázokon felhevül és tőlük a hőt gyorsan juttatja a töltésen átáramló levegőhöz. A íelheví- 50 tett levegő az (A) és (B) részekből a tüzelőszerréteg felett elrendezett (g) hasítékokon vagy nyílásokon át a tűztérbe áramol, amint ezt a (2) nyilak jelzik. Az (A) és (B) részek töltésének jelen- 55 tősége a legszembetűnőbben mutatkozik, ha megvizsgáljuk, hogy tüzelőanyag rárakásának egy periódusa alatt a levegő mily módon lievíttetik fel. Ha a rostélyon levő tüzelőanyag már gázmentes, úgy az 60 (a) zárószervet zárjuk. Ezáltal a töltés erősen felhevül. A tüzelőanyag rárakása után az (a) zárószervet nyitjuk és erre a tűztérbe az ebben uralkodó hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű szekundér 65 levegő áramol, minek folytán a fejlődő desztillációs gázok, melyek egyébként elégés nélkül távoznának a kéménybe, meggyulladnak. Mielőtt a hőmérséklet a tűztérben a töltés hőmérsékletét elérte volna, 70 az előhevítő regeneratív, ezután pedig rekuperatív módon hat. Az l. ábra bal felén azon esetet szemléltettük, amelyben az oldalrészeknek, ill, letve a tűzhídnak töltéssel ellátott beltere 75 a hamutérrel áll kapcsolatban. A 3. és 4. ábra a találmánynak tetszőleges