95702. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence égetett mész, gipsz, mész-, illetve aluminiumtartalmú cementek stb. gyártására, illetve ércek és más effélék kalcinálására

Megjelent 1939. évi december hó 3-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95702. SZÁM. — XVII/d. (Xll/b.) OSZTÁLY. Aknakemence égetett mész, gipsz, mész- illetve aluminiumtartalmú cementek stb. gyártására illetve ércek és más effélék kalcinálására. Dr. Martin Geoffrey mérnök Wembley. A bejelentés napja 1927. évi május hó 7-ike. Nagybritánniai elsőbbsége 1926. évi május hó 17-ike. A találmány égetett mész, gipsz, mész-, illetve aluminiumtartalmú cementek gyártására, valamint ércek kalcinálására szolgáló kemencékre vonatkozik. 5 A találmány' célja az aknás tipusú kemencék tökéletesítése, amelyeknek felső részébe a nyers anyagokat porított alakban adagolják és amelyekben az anyag forró gázok felfelé szálló áramával szemben 10 süllyed. A találmány szerint a zsugorító (klinkerezö) övben a gázok átlagos sebességét legalább is négyszer akkora mértékben tartjuk, mint amekkora a gázok sebessége 15 az előmelegítő vagy dekarbonizáló övben. Ily módon a finom anyagrészecskék az előmelegítő övet nem hagyják el mindaddig, míg azoknak elegendő mennyisége nem egyesült vagy össze nem olvadt, amikor is 20 azok a zsugorító övben a gázok nagyobb sebességét legyőzni képesek s így ez övön keresztül sülyedve a zsugorító öv alatt kiképezett. hűtőaknába vagy kamrába jutnak. Ekként a finom anyagrészecskék gátat 25 képeznek, vagyis a felső vagy előmelegítő (dekarbonizáló) övben meggátolják a belső sugárzási veszteségeket, úgyhogy a zsugorítás a kemence alsó övében gyorsan megy végbe, miután ezen anyagrészecskék kel-30 lően kalcinúlódtak vagy előmelegedtek. A fűtőgázok viszonylagos sebességét célszerűen azáltal tartjuk a kívánt mértéken, hogy az előmelegítő öv keresztmetszeti területét legalább is négyszer akkorára 35 szabjuk meg, mint a zsugorító övét. Ezenkívül a belső sugárzási veszteségek elkerülése és a kemence hevítésének, valamint az akna betetőzésének megkönnyítése céljából az aknának úgy zsugorító, mint előmelegítő részeit célszerűen hosszúkás 40 elliptikus vagy keskeny, lényegileg derékszögű négyszögalakú keresztmetszeti alakkal képezzük ki, aimável az egymással szemben fekvő hossza hb oldalú falakat egymáshoz közel hozzuk. 45 Továbbá avégből, hogy az előmelegítő övben a porított nyers anyagoknak tökéletes előmelegítését biztosítsuk és az akna ezen részének hosszát csökkentsük, a gázokat arra késztetjük, hogy a í'első övben 50 forgó vagy keringő pályát írjanak le. Ezt azzal érjük pl, hogy a zsugorító övből jövő gázokat excentrikusan vagy asszimetrikusan vezetjük be a felső övbe, úgyhogy azok a hosszabb oldalú falak egyike meintén 55 vonulnak tova, mimellett a hideg nyersanyagot egy vagy több, a szemben lévő falban kiképezett nyíláson át adagoljuk. Ekként a forró gázok excentrikusan találják az előmelegítő övben lévő, lassúbb és 60 hidegebb gázokat, minek folytán a hidegebb vagy bebocsátó oldalon a gázok lefelé mozogni és az éppen bebocsátott finom anyagrészecskék lefelé való továbbítását elősegíteni kényszerülnek, amivel elkerül- 65 jük azt, hogy a felszálló gázok az anyagrészecskéket az akna felső részébe, majd az elvezető kürtön át magukkal ragadják. A nyersanyagokat akár nedves állapotban, zuhany mód jára, akár száraz szem- 70 esés vagy porlasztott alakban, fúvókészülék, szállítócsiga, vagy más ismeretes készülékek segélyével adagolhatjuk, mimellett az anyagrészecskék méretei akként, vannak előre megszabva, hogy egyrészt a 75 finom port a forró gázok nem ragadják