95686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás útburkolatok előállítására

' Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95686. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás útburkolatok előállításárai Dr. Lévy Marcel vegyész és Prodorite S. A. cég: mindketten Genf. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi julius hó 2-ika. Már régóta törekednek arra, hogy az útburkolatokat, különösen közönséges makadámutaknál, olyan felülettel lássák el, amely a por képződését megakadályozza 5 és az úttestnek ellentálló képességét az elhasználással szemben fokozza. Erre a célra eddig folyós állapotú kátrány- vagy bitumen-szerű anyagokat használtak, amelyet hidegen vagy melegen az útra öntöt-10 tek és homokkal vagy finom szemcséjű zúzott kaviccsal befödték (1. Marcusson: Die natürlichen und künstlichen Asphalte 193—194 old. — felületkátrányozás — 207. oldal — aszfalt-emulziók — H. 15 Köhler, Technologie der Asphalte, 241— 254. old.). Ezen munkamenetnek nagy előnye, hogy igen egyszerű és olcsó, ellenben hátránya az, hogy olyan felületeket ad, 20 amelyek tekintettel a modern közlekedés követelményeire nem eléggé ellentállók. Ezen hátrányok okainak kutatásánál egy új, egyszerű és olcsó eljárást találtunk, amely olyan útburkolatokat ad, 25 amelyeknek sokkal nagyobb az ellentálló képessége, mint az eddigieké. Az eljárás azon alapszik, hogy ismert módon, úgy mint a felületi kátrányozásnál, kátrány- vagy bitumen-szerű anya-30 gokat folyós állapotban vagy mint emulziót melegen vagy hidegen az útra öntünk, ezen anyagok fölé pedig bitumennel impregnált kőlisztet hintünk, amely homokkal vagy finom szemcséjű zúzott ka-35 viccsal lehet keverve. Az impregnált kőliszt előnyösen mészkőliszt lehet, amely bitumennel vagy bitumen-szerű anyaggal van itatva. 100 rész kőliszt impregnálására 2-től 15-ön felüli rész bitumen alkalmazható. Az alkalma- 40 zott bitumen lágyulási pontja tág határok között ingadozhat. A lágyulási pont megválasztása függ az úttest kátrányozáhasznált kátrány minőségétől és pedig akképen, hogy ezen kátránynak a bi- 45 lumennel és kőliszttel való keverésénél olyan kötőszer keletkezzék, amelynek meg van a kellő kötőképessége olyan útfelület képzésére, amely nyáron nem lesz nagyon lágy és télen nem nagyon kemény. Ilyen 50 módon olyan útfelületet kapunk, amely sokkal tartósabb azoknál a felületeknél, amelyek az eddigi felületi kátrányozási eljárás szerint készülnek. Példa. 55 Felmelegített kátrányt ismert módon ráöntünk pl. makadámból vagy betonból való útra. Azután a frissen kátrányozott felületre bitumennel impregnált kőlisztet hintünk. Ezt a kőlisztet rendesen hideg 60 állapotban hintjük fel; lehet azonban azt a hintés előtt fel is melegíteni. A találmány szerinti új eljárás jellemzője éppen az impregnált kőlisztnek felhintésében áll a szokásos módon kátrányozott felü- 65 letre. Ekkor a bitumentartalmú kőliszt kátránnyal telítődik és tésztaszerű maszszát képez, amely a kőlisztnek alkalmazott mennyiségei szerint többé vagy kevésbbé sűrű. Az így képezett útburkolat vastag- 70 sága ingadozhat; lehet pl. 1 m2

kátrányozott útfelületre 2—10 kg bitumennel impregnált kőlisztet használni. Az úttest anélkül, hogy külön döngöltetnék vagy hengerelteinek, a kőliszt ráhintés után 75 azonnal átadható a forgalomnak; lehet