95683. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló űrkő hőtárolók számára

Megjelent 1029. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95683. SZÁM. — XVII/b. OSZTÁLY. Tűzálló ürkő hőtárolók számára. Kniepert Kari Ig-azg-ató Resita. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 10-ike. A jelen találmányt tűzálló űrkő képezi oly hőtárolók számára, mint amilyenek pl. nagyolvasztóknál és Martin-kemencéknél használatosak. Ezen hőtárolók rácsí szerkezetének, amint az ismeretes, lehetőleg nagy szabad fűtőfelülettel kell bírnia, tartós és mégis olcsó kövekből állnia és az átáramló közegben örvényképződést lehetővé tennie. ) A találmányt képező űrkő ezen követelményeknek azáltal felel meg, hogy, a találmány szerint, köpeny felületeinek egy része vagy valamennyi köpeny felülete egyazon szög alatt hajlik a vízszintes haj rántmeitszeti síkhoz. Az ürkő, egyik célszerű foganatosítási alakjában, négyoldalú ferde ürhasábból áll. A mellékelt rajzban a találmányt képező üríkő példaképpen két foganatosítási ) alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az ürkövek alkalmazási módjának vázlatos távlati képe. A 2. ábra oly ürhasábok rendszerének függélyes metszete, melyeknek két köpenyfej lülete ferde. A 3. ábra l'elülnézete. A. 4. ábra a ferde köpeiiyfelületű ürkövek előnyösebb voltának megmagyarázására, egyenlő alapfelületű és magasságú függé) lyes hasábalakú ürkövek rendszerének függélyes metszete. Az 5. ábra felülnézete. A 6. ábra négyoldalú hasábalakú oly űrkének felülnézete, melynek valamennyi á köpenyfelülete ferde. Az ürkő első foganatosítási alakja (1. ábina) négyzetes alapfelületű és két ferde köpeny felületű i ír hasábból áll, melynek belső és külső élei kissé le vannak gömbölyítve. Azűrtér, négyzetes harántmetszetű, 40 ahol is a négyzet egy oldalánajk hossiza (3. ábra) az ürkő alapfelülete egy oldalának egy harmadhosszá val egyenlő és az ilrtér szimmetrikusan van kiképezve. A feltüntetett nyilak irányában (2. ábra) átáramló 45 gázalakú közeg a második legközelebbi ürkőnek alapfelületén nagy (a) ütközőfeliiletre talál, melynek szélessége (3. ábra) az eredtnényvonallal feltüntetett háromszög alapvonalával egyenlő. A függélyes irá- 50 nyú átnézésnél megmaradó (párhuzamos eredményvonalakkal feltüntetett) szabad harántmetszet, a háromszög felső fele alapvonalának megfelelően az (a) nagyság felével csökkentve van. Az ezáltal el- 55 ért előny, a függélyes hasábalakú ürkövek rendszerével (4. ábra) történő összehasonlításból tűnik ki, ahol is ugyanazon kőnagyságnál ugyanazon (a) útközőfelület elérésére a (részben) eltolt máglya néven 60 ismeretes elrendezés talál alkalmazást. Itt az átnézeti hiarántmetszet csökkenés egyenlő (a)-val, tehát ugy anazon ütköző -felületnél kétszer olyan nagy, mint az előbbi esetben. Az ürköveiknek ürterét, il- 65 letőleg beigazolt ezen előny természetesen hasonléképpen mutatkozik a kövek között megmaradó űrterek tekintetében (5. ábra), ahol is az (a) ütköző felületek vonalkázottan, az átnézeti harántmets?etek pedig 70 (b)-vel (3. ábra), illetve (b')-vel (5. ábra) vannak jelölve. Az ütközőfelületek még inkább növelhetők anélkül, hogy a rácsszerkezet nek állósági szilárdsága megváltoznék, hia az iirkövet négyoldalú ferde 75 ürhiasáb alakjában képezzük <ki (6. ábra). A találmányt képező ürkőnek előnyei: az olcsóság és ellenállóképesség, amiért