95674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukkeverékek előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95674. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsukkeverékek előállítására. K. D. P. Limited cég London mint a Stutchbury Mervyn Stanley londoni lakos jog-utódja. Pótszabadalom a 93162. számú szabadalomhoz, melynek bejelentési napja 1925. évi december hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 29-ike. A kaucsukmasszák szokásos előállításánál a latexből koagulálás révén előállított nyerskaucsukot mossák, szárítják és azután lapokká vagy kreppé alakítják. 5 Ilyen alakban szállíttatik azután a kaucsukgyárba, ahol masztikálni kell, hogy a töltő- és vulkanizálóanyagok egyenletesen legyenek benne eloszthatók. Ezután állítják elő a masztikált és töltő-10 anyagokkal kevert kaucsukból az alaktárgyakat. Ezen eljárásnál a masztikálás két okból szükséges: 1. hogy a töltőanyagok egyenletesen osztassanak el a kaucsukban és 2. hogy a kaucsuk annyira 15 plasztikussá tétessék, hogy formázható vagy egyébként feldolgozható legyen. Megállapíttatott, hogy nagyobb mennyiségű töltőanyagnak, pl. koromnak bekeveréséhez szükségelt mérvű masztiká-20 lás a kaucsukra káros. Eltekintve a hengereknek a kaucsukot károsító mechanikus tépőhatásától, bizonyos, hogy a masztikálás közben a kaucsukra ható magas hőmérsékek a húzási szilárdságot és a ko-25 rosodási sajátságokat valószínűleg a vulkanizált termék erős oxidációja révén csökkentik. Ezen hátrányoktól eltekintve, az ismertetett eljárás az ültetvényen többé-kevésbbé költséges kiválasztóanya-30 gok, mint ecetsav alkalmazását és másrészt hosszadalmas szárítást igényel. A kauosukgyárban viszont a masztikáláshoz szükséges hatalmas gépek és óriási erőfogyasztásuk az áruk előállítási költségét 35 rendkívül növelik. E hátrányok kiküszöbölésére ajánlották már a kaucsukmassza előállításánál a masztikálás kiküszöbölését, Ezen ajánlatok két különböző eljáráscsoportra oszthatók. 40 Az első ajánlat szerint a kolloidokat, töltő- és vulkanizálóanyagokat az esetleg ammóniákkal vagy más anyaggal prezervált latexszel keverik, mire a kaucsukanyagot és töltőanyagokat a víztől külön- 45 böző módon elkülönítik. Ez pl. koagulálás révén, vagy koagulálást előidéző töltő- és vulkanizálóanyagok alkalmazása révén, vagy a víz elpárologtatása révén történhet. Ilyen módon oly kaucsukmassza ke- 50 letkezik, mely esetleg még szárítási műveletnek vetendő alá. A másik eljáráscsoport azáltal létesít inasztikálatlan kaucsukmasszát, hogy a latexet a töltő- és vulkanizáló közeggel 55 keveri, e keveréket koagulálás meggátlása közben vulkanizálja s a kiválasztott vulkanizált kaucsukot a vizes rendszerből elkülöníti; ezen elkülönítés koagulálás vagy elpárologtatás révén végezhető. 60 Ajánlották továbbá a kaucsuk- ós töltőanyag- stb. részecskéknek együttes elektromos leválasztását is. Noha ezen ismert módok révén lehet masztikálatlan kaucsukmasszákat létesí- 55 teni, ezen módszerek különböző hátrányai folytán nem alkalmasak formázott, kalanderezett vagy egyéb cikkek előállítására, mert a jelzett módokon igen nehéz a töltőanyagokat egyenletesen elosztani, mimel- 70 lett a koaguláció után visszamaradó nedvességtartalom akkora, hogy csak igen körülményesen távolítható el; és még ha ez sikerült is, a massza keménysége és szívóssága folytán nem lehet a száraz 75 masszát alakítani, anélkül, hogy ne kell-