95651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz és nem higroszkopikus műtrágya előállítására

Megjelent 1Í)2Í). évi december hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95651. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás száraz és nem higroskopikus műtrágya előállítására. Selei Société d'Exploitation de Licences de Brevets Industriels gyári cégr Páris. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi október hó 16-ika. A 459.872. számú francia szabadalomban eljárás van leírva szeszgyári és cukorgyári maradékok kezelésére, amely szerint a besűrített maradékhoz hevítés mellett 5 fosziorsavat vagy fcszforsavas sókat adunk, vagy oly anyagot, amely ezeket tartalmazza, mint pl. a superfoszfát. Az ismertetett eljárás leírásában meg van említve, hogy a reakció egy homok-0 fürdő közönséges hőmérsékleténél kezdődik és csekéllyel magasabb hőmérsékletnél befejeződik. Ezen reakció létrehozására legalkalmasabb arány gyanánt meg van adva, hogy három rész superfoszfát, amely 5 foszforsavban eléggé gazdag (kb. 20%) szükségeltetik két rész koncentrált maradékhoz, melynek fajsúlya 1.38. Meg van mondva továbbá, hogy ezen reakció keresztülvitele céljából gondoskodni kell ar-0 TÓI, hogy elegendő mennyiségű superfoszfát legyen jelen. Példaképen egy laboratóriumi kisérlet adatai vannak megadva, melyek szerint az alkalmazott mennyiségek két rósz superfoszfát egy rész koncen-5 trált maradékhoz. Ki van fejtve még a leírásban, hogy a superfoszfát és a maradék közti reakció folytonos hevítést igényel és hogy a legelőnyösebb hőmérséklet 108" C. körül van. 0 Ezen eljárás, mely lehetővé teszi száraz és nem higroskopikus műtrágya előállítását, azzal a hátránnyal jár, hogy tetemes mennyiségű foszforsavban gazdag superfoszfát felhasználását teszi szükségessé. 5 ami a gyártásnál igen nagy tőkebefektetést jelent és oly terméket ad, amely egyrészt nitrogénvegyületekben szegény, mely anyagok a maradék legtermékenyítőbb részét képezik, másrészt túlsók foszforsavat tartalmaz a növények átlagos szükségle- 40 teihez képest. Ezenkívül a sűrített maradéknak superfoszfáttal való közvetlen keverése nehézséget okoz, mivel nagy darabok képződnek, melyek a készülékek falain összegyűlnek és így a kavarást megnehe- 45 zítik; ez az oka annak, hogy kénytelenek vagyunk a száraz anyagot (a jelen esetben superfoszfátot) tetemes fölöslegben alkalmazni és hogy a chemiai reakció teljes keresztülvitelére igen hosszú időre van 50 szükség. Az eljárás továbbá magas hőmérsékletet igényel, ami viszont nagymennyiségű tüzelőanyagot emészt fel, hogy a ke letkező anyagdarabok szétmáljanak és hogy a két reakcióba hozandó anyag 55 benső érintkezését hozzuk létre. A jelen találmány szerinti tökéletesbített eljárás a fenti hátrányokat teljesen kiküszöböli. A superfoszfát foszforsava, amely utóbbi 60 ezen anyagban a legkönnyebben szétbontható állapotban van jelen, már aránylag igen alacsony hőmérsékletnél (50 és 60° C. között) bizonyos körülmények között szétbontja és organikus savak alkalikus sóit 65 és azokat kettős mészsókká változtatja át. Ezzel egyidejűleg a higroskopikus bázis, vagyis a betain a foszforsavval betainfoszfátot képez, amely nem higroskopikus és másrészt a superfoszfát mészfoszfátja 70 a glicerinnel egyesül és a kalcium glicerofoszfátját adja, amely szintén nem higroskopikus. Ezen reakciók keresztülviteléhez szükséges legelőnyösebb feltételek elérésére 75