95645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél hőkezelésére
Megjelent 1929. évi december- lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95645. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás acél hőkezelésére. J)as Chopra Naraina és Bulién Frederick John tanácsadó fémkohászok London. A bejelentés napja 1927. évi május hó 2-ika. A találmány acél, különösen pedig ötvözött acélok, pl. szerszámacélok hőkezelésére vonatkozik. A szokásos módon gyártott acél és acél-5 áruk sok esetben hiányosak abból az októl, hogy a szén egyenlőtlenül van az acél egész anyagában elosztva, nevezetesen a struktura dekarburált acélból álló külső övet. szemcsés jellegű belső középövet és 10 nagy széntartalmú acélból álló közbenső övet mutat. A struktúrának ezen övek szerinti heterigén jellege általában véve a csekély belső szilárdság állapotával jár és hengerelt acélmunkadarabok, pl. sinek 15 esetén a legfőbb okát képezi a használatban álló anyag alakváltozásai és túlságos kopása körül általában véve tapasztalt hátrányoknak. Az említett zónás struktura jelenlétével sok esetben egybekötött to-20 vábbi hátrány abban áll, hogy az acélmunkadarab belső feszültségek vagy igénybevételek folytán eltorzulásra hajlamos. Az említett hátrányok az acél bármily 25 utólagos hőkezelés folyamán következhetnek be. így pl. ingót, nyers rúd vagy más efféle esetén a hiba a.z izzító pestben vagy az újrahevítő kemencében foganatosított hőkezelés alatt, vagyis akkor következhe-30 tik be, amidőn az acél, bármely alkalommal, újrahevítési eljárásnak vettetik alá. Tényleg, a gyakorlatban jelenleg fennforgó feltételek között, gyakorlatilag minden hőkezelési1 eljárás, melynek az acélt 35 vagy acélárut alávetik, az előbb említett egyenlőtlen szíéneloszlást és az ezzel járó zónás heterogén strukturál, valamint az acélnak a használatban amazokból folyó hátrányos viselkedését eredményezi. Azt találtuk, hogy ha az acélt, ennek hő- 40 kezelése folyamán körülvevő atmoszféra alkaliföldfémoxiddal, pl. mészoxiddal és oly széntartalmú anyaggal, pl. kimerített karburáló keverékkel való kezelés révén módosíttatott, mely bizori y os arányú szia- 45 bad szén hordozója és mely a reakcióra csillapító hatást kifejtő nem-éghető alkatrészt tartalmaz, akkor az acél a hőkezelés folytán nem dekarburálódik és a szénnek az acél egész anyagában való egyenlőtlen, 50 zónás eloszlása nem következik be, vagy ha e hiányok be is következnének, ez csak tetemesen csökkentett mértékben történik a normális atmoszférában, vagyis oly atmoszférában foganatosított hőkezeléshez 55 viszonyítva, mint a milyet kemencében való kezelés esetén a kemencében rendszerint elérnek. Ehhez képest azt találtuk, hogy ha valamely acélingotnak izzító kemencében 60 foganatosított hőkezelése esetén a kezelést a fentjelzett két reagensből álló keverék jelenlétében végezzük, mimellett a keverék alkalmas mennyiségét adagoljuk a kemencébe és azt a kezelés tartama alatt 65 benntartjuk, akkor az ingót nem dekarburálódik és a szénelosztás tekintetében nem vesz fel egyenlőtlen strukturát. Sőt, mint a kísérletek mutatták, ily feltételek között az ingót, nyers rúd stb. az izzító 70 pestben vagy másfajtájú kemencében gyakorlatilag határtalan ideig, vagyis az eddiginél tetszés szerinti hosszabb idő tartamára hagyható benn anélkül, hogy az acélban káros túlhevítési hatás következ- 75 nék be. Az acél eddigi hőkezelésével, ha nem mindig, de legalább is sok esetben egybe-